Irodalmi Szemle, 1981

1981/7 - KRITIKA - Csanda Sándor: A Sarló mai szemmel

védelmét is képviselték, többségükben az antifasiszta népfront gondolatát is magukévá tették.

Balázs András A Sarló és a Vörös Barátság címmel az ifjúmunkásokkal való kapcsolatról ír, s vázlatosan elmondja a Vörös Barátság történetét. Balázs szerint a Sarló sokáig csak az értelmiség öntudatra ébresztését tartotta feladatának, s jóhiszemű tévedését csak Balázs Bélának 1931 áprilisában „három estén és három éjjelen” át tartó előadássorozata oszlatta el (külön füzetben is megjelent, Intellektüel aggályoskodás címmel). Ez után a sarlósok kapcsolatot teremtettek a szocialista ifjúmunkásokkal, s kongresszusukon Balázs András vitaindító előadást tartott, Sport és kultúra az ifjúmunkások életében címmel. A vita után határozatokat hoztak a Proletár Testedző Egyesületben szervezett ifjúmunkások és a Sarló együttműködéséről, s öt ifjúmunkás és három sarlós képviseletében megalakították a Vörös Barátság előkészítő bizottságát. E mozgalom irányítója Balázs András volt, aki Berlinben, Balázs Béla mellett tanulmányozta a proletár szavalókórusok, színjátszó csoportok vezetését. A testedzésnek harcos feladata is volt, ezt Terebessy János irányította, ezért nem véletlen, hogy az ifjúmunkásokkal együtt részt vett 1931 pünkösdjén a kosúti tüntetésen. (A nevezett szóbeli közlése szerint a csendőrökkel való összetűzésre már előre felkészültek.) Az egyesületnek Kassán, Léván és Rimaszombatban is volt helyi szervezete (erről Balázs nem szól), s túlélte a Sarlót, csak 1935 márciusában oszlatta fel a csehszlovák rendőrség.

Drien Károly A Sarló pedagógiai elvei és aktív szerepvállalása a nevelő munkában címmel ír gazdag dokumentációval ellátott tanulmányt. Ö idéz legtöbbet a Sarló első fórumának számító losonci A Mi Lapunkból, s értekezése meg is haladja az adott téma kereteit, mert első felében a Sarló előtti önképzőköri és cserkész tevékenységről ír. Az önképzőkörökről szólva idézetekkel bizonyítja, milyen fontos jelentősége volt az érsekújvári Czuczor Gergely és a pozsonyi Móricz Zsigmond önképzőkörnek. (Ezek az önképzőkörök értesítőt is adtak ki, s 1932-ben Losoncon egy cikkgyűjtemény is megjelent: Középiskolások, ahogy ők látják magukat.] Bőven foglalkozik Drien a haladó csehszlovákiai magyar pedagógia legkiválóbb képviselőjének, Krammer Jenőnek a tevékenységével is.

Sándor László tanulmányának a címe: A Sarló írói és művészei. A szerző megállapítja, hogy a Sarló sokat foglalkozott népi származású írói tehetségek (Sellyei József, Morvay Gyula, Kovács Endre) támogatásával és írásaik propagálásával. Győry Dezső költészetével a sarlósok kölcsönös eszmei hatásba kerültek: a Kisebbségi géniusz és az Ojarcú magyarok erősen hatottak a lírai érzelmű ifjú sarlósokra, a költő pedig számos eszméjüket versbe foglalta. „A mozgalom terebélyesedésével egymás után csatlakoztak a Sarló gárdájához Sáfáry László, Kovács Endre, Jarnó József, Ilku Pál, Sellyei József, Dömötör Teréz és mások: Sándor Győry Dezsőről találóan állapítja meg: „emberségének és költészetének minden pozitív vonása ellenére sem tudta a Sarlót határozott balrafordulása, a tudományos szocializmus vállalása idején követni, de lírája némi megtorpanás után mindvégig a cselekvő humanizmus hangján szólalt meg, és a harmincas évek derekától kezdve következetesen és harsányan tiltakozott a modernül szervezett barbárság: a fasizmus minden formája ellen.” (254. 1.) Kár, hogy a szerző nem foglalkozik a Sarló irodalom- és művészetszemléletének a kongresszusi jegyzőkönyvben található ultrabalos tévedéseivel.

A tanulmánygyűjtemény a továbbiakban egy-egy verset közöl Morvay Gyulától, Sáfáry Lászlótól és Győry Dezsőtől, majd Boross Zoltán rövid bevezetővel közli a sarlósok névsorát. A bevezetőben feltűnik az az állítása, hogy Radnóti Miklós „mint libereci főiskolás”, „a Sarló munkaköreit látogatta és közvetítő szerepet töltött be a Sarló és a Szegedi Fiatalok mozgalma között”. Kár, hogy ezt semmivel sem bizonyítja, mert valószínűtlen. Radnóti az észak-csehországi Liberecben textilipari német középiskolába járt, még a Sarló gombaszögi megalakulása előtt, ezen a környéken később sem voltak sarlós munkakörök. Hasonlóan sok kétségre ad okot a Sarló névsora. A neveket rövid magyarázattal ellátva kellett volna csoportosítani, mert jó részüknek még a nevét sem találjuk egyetlen dokumentumban sem (Lóska Lajos saját magáról itt olvasta először, hogy sarlós volt). A nevezettek közül sokan már a kongresszus előtt szembefordultak a Sarlóval, másoknak a kilépési nyilatkozata is megvan a Sarló levéltári gyűjteményében stb.

Boross közleménye után Berecz Kálmán nagyszámú érdekes sarlós dokumentumot