Irodalmi Szemle, 1981

1981/8 - ÉLŐ MÚLT - Révész Bertalan: Czuczor költői fejlődése az 1820-as évek második felében

barátom, hogy munkálkodásra nógatni meg nem szünöl. Valóban szükségem van oly hű baráti kebelre és szóra, milyen a tiéd .. .”37 Olykor türelmetlenül s kétségek között várja egy-egy leadott munkájáról a pesti barátok ítéletét; a rendszerint elismerően hangzó szerkesztői-kritikusi vélemények természetesen nyomban megnyugtatják, s „új tüzet gerjesztenek” benne.38

JEGYZETEK

1. Időnként később is — különösen fiatal éveiben — betegeskedik. Toldyhoz írt leveleiben gyakran panaszkodik, de közelebbről nem nevezi meg, miként életrajzírói sem. Élete és munkássága azonban azt bizonyítja, hogy bár makacsul vissza-visszatérő, de múló megbetegedésekről van szó.

2. Czuczor életrajzi adatainak egy részét ezután is az egyetlen megbízható forrásból vesszük: Zoltvány I.: Cz. G. élete c. dolgozatából, s az általa sajtó alá rendezett három kötetes kritikai kiadás jegyzetanyagából (Cz. G. összes költői művei l—lll.). A továbbiakban is csak akkor fogunk rá külön hivatkozni, ha valamit hangsúlyozni kívánunk.

3. Vö.: Acsay Ferenc: A győri katolikus főgimnázium története 1626—1900. Győr, 1901. 444., 453—55.

4. Fenyő István: Nemzet, nép — irodalom. Bp. 1973. 217—219.

5. Megjelent a Vörösmarty szerkesztette Tudományos Gyűjtemény 1828. évf. X. (szeptemberi) kötetében (72—83.)

6. Levele Toldyhoz: Győr, 1828. aug. 22.

7. Tud. Gyűjt., 1928. X. köt. 80.

8. Vahot Imre: Utiélmények. Pesti Hírlap, 1845, 37. sz.

8a. Balázs Péter: Győr társadalma a polgári forradalom előtt. Tört. Statisztikai Évkönyv 1960. 113.

9. Hazánk, 1848. ápr. 8. (117. sz.) — L. részletesen az egykorú győri társadalmi-kulturális helyzet elemzését: Martinkó András: Petőfi útja a győri Hazánkhoz; Balázs Péter: Lukács Sándor. In.: Petőfi és kora. Bp. 1970. 113—127; 639—689.

10. Győr megye és város egyetemes leírása. Szerk. Fehér Ipoly. Bp. 1874. 211—220., 240—241. — Balázs P.: Lukács Sándor. I. m. 640—641.

11. Dr. Kovács Pál: Színészet. In. Győr megye és város... 243.

12. Bodolay Géza: Irodalmi diáktársaságok 1785—1848. Bp. 1963. 158.

13. Dr. Koltai Vigil: Dr. Kovács Pál élete és működése. Győr, 1839. 60.

14. Vahot Imre: Úti élmények. Pesti Divatlap, 1845. 37. sz.

15. Színészet. In. Győr megye és város .. . 244.

16. Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823—1848. 3. kiad. I—III. Budapest 1886. I. 186.

17. Kisfaludy Károlu levele Kölcseyhez: Pest, 1827. aug. 20. — Kisfaludy Károly Minden munkái. Bp. 1893. VI. 431.

18. Bajza levele Toldyhoz: Pozsony, 1827. máj. 13. — Bajza József és Toldy Ferenc levelezése. Bp. 1969. 412.

19. Handbuch dér Ungarischen Poesie címen Toldy Ferenc két kötetes költői antológiát jelentetett meg 1827—28-ban.

Az ötívnyi német nyelvű bevezetőben Toldy áttekintést adott a magyar költészet fejlődésének történetéről. A gyűjtemény kitűzött célján túlmenően — a magyar költészet bemutatása a külföld előtt, s az iránta való érdeklődés felkeltése a magyarul nem tudó hazai olvasók körében — hozzájárult az aurorások pozícióinak megerősödéséhez. (A továbbiakban: Handbuch.)

20. Bajza József és Toldy Ferenc levelezése. Bp. 1969. 320.

21. Toldy Ferencnek éppen ezekben az években kibontakozó szerzői tevékenysége, cselekvőkedve nyilvánvalóan polgári származásával, polgári szemléletével magyarázható.

22. Mint fentebb említettük, Czuczor fiatal éveiben időnként betegségére panaszkodott, mely alkotó munkájában is akadályozta. Íme egy részlet Toldyhoz írt leveléből: „.... úgy látszik, mintha Hygiám minduntalan ellenkezne Ápolómmal, mert egész áprilisban félnyavalygó valék, s most is gyöngébb vagyok, hogy sem testi erőm lelkemnek tüzét megbírná”. — Levele Toldyhoz: Győr, 1828. május 2.