Irodalmi Szemle, 1981
1981/9 - Koncsol László: Egy költői nyelv átváltozásai
összemart, csókolt, rozzant, százados, nyugalmas, holtbiztos]. Keresett, világ- és stílusszínező jelzőket hiába keresünk a Rapszódia szövegében. így jutottunk el a harmadik Cselényi-vers, a 3/2/4 jelzésű aleatórikus, vagyis kiha- gyásos, hiányos, elhallgatásos technikával készült szöveg vizsgálatához. Az ilyen művek megértéséhez éppen a nyelvvizsgálat kínálja föl nekünk a legbiztosabb és leghatásosabb eszközöket. 3/2/4 Minek zene minek fog minek oboa őrölt rétek őrölt ibolya minek ágyak minek topolya rétek ágya őrölt mosolya fog-zene fog-őrölt minek ágy rétek őrült nyoszolya minek ágyak szappan szappan-rét fog-szappan pattantott velő velő-homály homály-zene őrült korona ágyak ágya rétek rét]e szappan minek örült őrült nyoszolya ágyék-görbe görbe koponya rétek szappan szappan-kocsonya ágyak őrült Örült oboa rétek ágya velő-kocsonya ágyak őrölt homály log kinek A vers, hogy Weöres Sándor szellemes kifejezésével éljünk, amolyan egérrágta szövegnek látszik. Bizonyos elemek hiányoznak belőle, s a megmaradt szavak mintegy kicö- vekelik azt a jelentésteret, amelyen belül a képzeletünknek mozognia kell, hogy a szöveg jelentését megközelítő teljességgel rekonstruálni tudjuk. A zenei aleatóriával s a fél- figuratlv vagy non-figuratív képzőművészet bizonyos módszereivel tart rokonságot ez a költői kifejezési módszer, s mint azok, ez is a dadaizmus fölismeréseiben gyökerezik. A költészetben az váltotta ki ezt az irányt, hogy a költő néhány jól körülhatárolható indítékból, mint korunk szókonjunktúrája, a szavak ebből eredő elértéktelenedése és így tovább, maximális gazdaságosságra törekszik, s az elkényelmesedett és felületessé vált olvasót Is fokozott, teljes, tehát alkotói, partneri együttműködésre próbálja kényszeríteni, pontosan úgy, ahogyan a több száz éves múltra visszatekintő aleatóriás technikával komponáló zeneszerzők is a mű tovább gondolására kényszerítik az előadóművészeket. Az egyszerűség kedvéért nevezzük ezt a szöveget versnek, jóllehet nem vitatom, hogy nem sok köze van ennek a hézagos szövegnek a klasszikus poétikák szellemében fogant költeményekhez. Nos, Cselényi versének egyik legszembeszökőbb sajátsága, hogy egyetlen igéje sincs, tehát hiányzik belőle minden mozgás, cselekvés, történés, folyamat, azaz hogy az általa kicövekelt világ mozdulatlan állapot-világ. Pontosabban szólva, a vers jelen ideje mozdulatlan. Jelzői között ugyanis három múlt idejű melléknévi igenevet találunk (őrölt, őrült, pattantott], s ezek az Igenevek állandósult milyenséget jelölnek, de az alapszóban — az igében — kifejezett cselekvésre (őröl, pattant) és történésre (őrül, megőrül) is visszautalnak, s előidejűségük egy korábbi, a jelen állapotot okozó történelmi folyamatot jelez. A szöveg tehát visszafelé, a múlt felől nyitott, előre, a jövő felé azonban lezárt, folytathatatlan. A szövegnek összesen 72 szava van, de ebben a szótömegben, ismétlődéssel, mindössze 23 fogalom fordul elő: átlagosan minden szó háromszor hangzik el a versben. Szófaji szempontból teljesen egyszerű a szöveg összetétele: csak kérdő névmásokból, melléknévből, múlt idejű melléknévi igenevekből és főnevekből áll. (2 kérdőnévmás, 1 jelző, 3
