Irodalmi Szemle, 1981
1981/9
A Madách Könyv- és Lapkiadó legújabb kiadványaiból a hónap 4 könyvét ajánlja az IRODALMI SZEMLE szerkesztősége Bereck József VERESÉG és kilenc más elbeszélés Bereck József új novelláit és elbeszéléseit a hagyományos leíró realizmus mellett a kísérletező, nyugtalanabb formákban feldolgozott, többrétűvé váló élményanyag jellemzi. írásainak témáit továbbra is a Csallóköz „társadalmából”, mindenekelőtt a mai falu változó világából meríti, melynek forrongásában érzékeny lelkű emberek kerülnek összeütközésbe a környezetükkel — nemzedéki, családi, szerelmi, erkölcsi kérdésekre keresve a helyes, igaz választ. Az író ezt a mikrovilágot egyre tudatosabban tágítja, hitelesíti lélektani tartalmakkal és hőseinek összetettebb, motiváltabb jellemzésével; helyenként szociográfiai hűséggel és pontossággal jeleníti meg témáit, olvasóinak az erkölcsi értékek megőrzésének fontosságát sugallva. Zalabai Zsigmond TŰNŐDÉS A TRÓPUSOKON Zalabai Zsigmond új könyve úttörő jelentőségű elméleti munka. Elemzéseinek társat a költői képek, trópusok képezik. Könyvében nem pusztán interpretál, hanem elemez, értékel, új rendet teremt a tudományos nézetek és meghatározások kavargásában, a logika és a lélektan szempontjait sem mellőzve. Kiindulópontja a trópus fogalom, amelynek magyar jelölésére a kettőskép kifejezést javasolja. Az egész fogalomkört és nevezékrendszert átépíti, s munkája végén új rendszer javaslatot vázol fel a képek tudományos osztályozására. Könyvének külön erénye a tiszta, áttekinthető tudományos-, illetve esszényelv, amellyel a nem szakemberek számára is hozzáférhetővé teszi mondanivalóját. Kovács Magda A CSODAGOMBÖC Kovács Magda fordulatos cselekményül meséiben nyoma sincs a rutinnak. Hőseit a természet, az állatok világából választja, vagy pedig a bennünket körülvevő tárgyakat személyesíti meg. Jól pergő történeteit bizonyára hamar megkedvelik az iskolás korú gyermekek, de a felnőtt olvasó is élvezetét lelheti bennük, nem utolsósorban az írónő helyenként tündöklőén szép, költői stílusát dicsérve. A kötet szinte valamennyi meséje erkölcsi példázat, ám minden bántó didakticizmus, moralizálás és erőltetettség nélkül. Štefan Korbei VISSZATEKINTŐ" ELMÉLKEDÉS AZ ISZONYATOS FÖLDRENGÉSRŐL Baróti Szabó Dávid A KOMÁROMI FÖLDINDULÁSRÓL 1763-ban pusztító földrengés rázta meg s tette csaknem a földdel egyenlővé Komárom városát. A tragédia krónikásai közül tehetségben, az esemény leírásának szuggesztivitásában magasan kiemelkedik két költő: a magyar Baróti Szabó Dávid és a szlovák Štefan Korbef. Mindkettő versben mondja el a földrengés körülményeit, festi a város lakóinak szenvedéseit, s fejezi ki a tragédia fölött érzett kétségbeesését. Alkotásuk nemcsak kordokumentum, hanem irodalomtörténeti és költői érték is. Külön érdekessége a két versnek, hogy míg Körbe! a barokk világkép letéteményese és a barokk verselés híve, Baróti Szabó már a klasszicizmus vívmányait gyümölcsözteti.
