Irodalmi Szemle, 1981

1981/9

Jdén decemberben kerül sor a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeumban Gály Kati festő második önálló kiállítására. Az első 1978-ban, a komáromi Dunamenti Múzeumban volt. Akkor mintegy 40 grafikát, kb. feleannyi olajképet, s 8 darab moduritból mintázott, színezett kisplasztikát állított ki. Most elsősorban újabb keletű nagyméretű textilmunkáit szeretné nyilvánosság elé vinni.

Gály Kati 1953. szeptember 1-én született Bratislavában. Hároméves kora óta szüntelenül rajzol (különleges rajzkészségére elsőként Greiner Szibyll festőművésznő hívta fel a figyelmet). Később a népi rajziskolát látogatta, majd grafikai szakot végzett a pozsonyi Iparművészeti Középiskolán. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán kezdett tanulmányait egészségi okokból megszakította. A következő években Lőrincz Gyula festőművész vezetése alatt dolgozott tovább. 1979-ben a felvételi bizottságnak bemutatott munkái alapján a Szlovák Képzőművészeti Szövetség tagjelöltje lett. Pozsonyban él és dolgozik.

Legalább olyan mértékben festő, mint grafikus. Légszívó sebben olajjal vagy tussal és pasztellel rajzol, fest. Túlnyomórészt az emberi arc foglalkoztatja, de sok a figurális munkája is. Elmondható, hogy művein az őt körülvevő világ összes — általa bensőleg átélt, átértékelt — élménye helyet kap. Saját énje alakulását önarcképek során követi.

Stílusán elsősorban Lőrincz Gyula festészete hagyott nyo mot, akin keresztül, közvetve Picasso formavilága is távoli visszhangra lel nála. Expresszív kifejezési forma, harmonikus, érzékeny színvilág s drámai hatás a jellemzői.