Irodalmi Szemle, 1981

1981/8

nak a külváros utcáin, mintha meztelenül járnának-kelnének; megremegek magas sarkú cipőik, meg a tüsarkak láttán, melyeken járni kész sportteljesítmény. Elismerően nézem a legfurcsább alakú retikülöket is, a csudás divatkellékeket, még a fura gyerekkocsikat is, bennük az anyucikhoz hasonlóan fölcicomázott gyerkőcöket. Boldog vagyok, hogy ezek az emberek a prágai „folklórt” ápolják, s hogy valóban Prága díszei. És Neprakta a rajzain ezt a „folklórt” domborítja ki — kissé fölnagyítva, eltúlozva. Prágai külváros szülötte, Prágában él. Alakjait tökéletesen ismeri, ismeri koponyafelépítésüket, s maga is szenvedélyes gyűjtője e csontoknak, melyeket az emberi agy fészkéül választottak ki valamikor régen. Figuráinak mimikája a dél-ázsiai szigetek táncos ünnepélyeinek és rítusainak álarcait idézi, s Neprakta, szenvedélyes gyűjtő lévén, a nagyobb hatás kedvéért beöltözteti figuráit az antik színjátszás álruháiba is. így válik észrevétlenül a természettudományokat tanult Neprakta életünk részévé, folyóiratok és újságok nélkülözhetetlen kiegészítőjévé, így válik fogalommá — valahogy úgy, ahogy Aleš összeolvadt gyermekkorom könyvélményeivel vagy Lada a Ha- šek-illusztrációkkal. A nagyváros és a természet bensőséges ismerete vezeti Neprakta ceruzáját, így történhet meg, hogy figuráiban az antik Görögország használati tárgyaiMondjon nekem valaki még egy olyan irodalmi alkotást, amelyben egyszerre hét pozitív hős szerepel!