Irodalmi Szemle, 1981
1981/5 - ÉLŐ MÚLT - Popély Gyula: A pozsonyi Bartók Béla Dalegyesület
a volt Tartományi Hivatalhoz... Magától értetődött azonban, hogy mint magyar egyesület, egyesületünk nevét magyarul is használhatjuk, ha az tartalmilag azonos a szlovák elnevezéssel. Abban pedig igazán nem kételkedhetünk, hogy a „Bartók Béla Dalegyesület” elnevezés szószerint azonos a „Bartók Béla — Spevácky spolok”-kal. Máskülönben alapszabályaink 3. §-a leszögezi, hogy „az egyesület tárgyalási nyelve szlovák és magyar, s ez azt jelenti, hogy jóváhagyott alapszabályaink feljogosítanak bennünket a magyar változat használatára is.”20 A Rendőrigazgatóság végül valódi „salamoni”, de lényegében semmitmondó döntéssel zárta le ezt a nevetségesen naiv módon felbolygatott ügyet. Az egyesület hivatalos beadványain, hirdetményein, műsorfüzetein, stb. a „hivatalos” szlovák elnevezést kell használni, az egyesület tagjai egymás között azonban a magyar elnevezést, a „Bartók Béla Dalegyesület” kifejezést is használhatják, utasítja Németh István Lászlőékat a Pozsonyi Rendőrigazgatóság.21 A zenekar megszervezése és bekapcsolása a közös munkába rövidesen megtörtént. A kö1- vetkező évi, 1942. április 28-án rendezett hangversenyén tehát már saját új zenekarával szerepelhetett az egyesület. Németh István Lászlóék a férfi-, női- és vegyeskar mellett nívós zenekarral is büszkélkedhettek. Az 1942-ik évben a Dalegyesület csak egyszer szerepelt nyilvánosság előtt, s ez az április 28-i reprezentatív hangversenyük volt. A műsor a vegyeskar három számával kezdődött. Elsőnek Bach Jézus, lelkem üdve című négyszólamú korálját énekelték, utána Claude Le Jeune Elmúlik minden című háromszólamú karénekét, majd Händel Óh, csillagtermő ékes ég című négyszólamú kórusát. A vegyeskar után a női kar műsorszámai következtek, zenekari kísérettel. A női kar Händel Jöjj, Éden nyájas angyala című kettősét énekelte Makkabeus Judás oratóriumból, utána pedig Bartók öt népdalfeldolgozását adta elő (Bolyongás, Resteknak nótája, Ne menj el, Cipósütés, Huszárnóta]. A hangverseny második részében John Elemér hangverseny énekes szólószámai hangzottak fel először. Pozsonyi Anna (Megbánás, Boldog perc, Örök vágy) és Wang Seng-Yu (Elhagyatva) verseit énekelte Németh István László megzenésítésében. A hangverseny a vegyeskar műsorszámaival zárult. Németh István László — Ady Endre Új vizeken járok, Kodály Zoltán Székely keserves és Esti dal, Bárdos Lajos Réten, réten, Hej, rózsa, Malomnóta, Már Kistilden és Kocsi, szekér című szerzeményeit énekelte a vegyeskar.22 A közönség és a hangversenyt követő sajtókritika a hangverseny egyik legsikeresebb műsorszámának az Ady Endre Oj vizeken járok című versére — férfikarra, baritonra, szólóra és zongorára — írt Németh-kompozíciót tartotta, amelyben Németh István László „merész hangkeveréssel, rapszodikus lendülettel érzékelteti Ady világának varázsos, különös légkörét.” „Kodály Székely keserves és Esti dal című kara volt a Németh20. „Nemôže byt reči o tom, že sme si samovoľne ustanovili nový názov a že pri vyznačovaní spolku nepridržiavame sa presne ustanovenia stanov. Svoje Stanovy sme svojho času predložili bývalému krajinskému úradu na schválenie v slovenskom jazyku... Rozumelo sa však samosebou, že ako maďarský spolok môžeme používat aj maďarské znenie názvu spolku, keď tento vecne je totožné so slovenským znením názvu. O tom však nemôžu byt pochybnosti, lebo označenie ’Bartók Béla Dalegyesület’ je doslovne totožné s označením ’Bartók Béla — Spevácky spolok’. Inak §3. našich stanov ustanovuje, že jednacia reč spolku je slovenská a maďarská, čo znamená toľko, že schválené stanový nás výslovne oprávňujú používat aj maďarské znenie.” SSOA, fond, 103-as doboz, 18/19-es köteg, 9360-as számú irat. 21. Uo. 22. A hangverseny műsorát a Környel Elek szerkesztésében megjelent Bartók Béla Dalegyesület hangversenye 1942. IV. 28. című terjedelmes műsorfüzet alapján ismertetem.
