Irodalmi Szemle, 1981

1981/1 - Zalabai Zsigmond: Metafora ős ikonitás (tanulmány)

A „seeing as”, mint az elemzett példa bizonyítja, nem annyira „belső érzékelés”, mint inkább belső köztesértékelés. A szemléletesség révén a költői nyelvnek bármely jelensége belső érzékeléssé, kvázi-szén zualitássá válhat. A metafora esettében azonban nem ez, hanem a „köztesérzékelés” képessége a meghatározó, a megkülönböztető ismérvként elfogadható tényező, vagyis az, hogy a jel és jelölt közötti űrt az ikon — amely végső soron a közös tulajdonságok foglalata — valamiképpen kitölti, áthidalja. „A metafora — írja Heslter — nemcsak ikonikus leírást tartalmaz, hanem a leírás elemei közötti (az én kiemelésem — Z. Zs.) intuitív kapcsolatot is magában foglalja.”}18 Az érzékelésre minden egészséges ember képes — egyforma eredménnyel, hiszen pl. az asztalt mindenki asztalnak látja. A belső érzékelés képessége viszont a pszichológia szerint személyenként nagy eltéréseket mutathat. S végül: vannak „viszonyvak” (aspect- blind) egyének, akikben a „köztesérzékelés” képessége fejletlen, csökevényes. Van azonban Hesteirniek egy olyan szempontja, melynek figyelembevétele kizárja annak lehetőségét, hogy a „seeing as” fogalmát a „köatesérzékelés” fogalmával magya­rítsuk. Ez a megnevezés ugyanis nem foglalja magában az intellektuali'tás mozzanatát; márpedig Heslter értelmezésében a „seeing as” nem más, mint értelmezés: a metafora viszonyított és viszonyító tagja közötti hasonlóság fölismerése.19 Mivel maga az ikon nincs jelen a metaforában,20 azaz nem fejeződik ki, hogy milyen tekintetben hasonlít, mondjuk, a „deszkaköz” és a „sortűz” Pilinszky János metaforájában, vagy hogy milyen alapon társítja Szabó Lőrinc a „szivet” a „gépfegyvertűzzel” (A huszonhatodik év, 98), működésbe kell lépnie az intellektualitásnak, amely az eltérő tulajdonságokat kiszűri, a közöseket pedig egyesíti az Ikonban. Ez a vélemény közel áll Max Black értelmezéséhez, mely szerint a metaforikus interakció gondolati művelet (intellectual operation) eredménye.21 A metaforában — legyen szó akár csonka, akár teljes válfajáról — a valódi feladat sohasem az, hogy A-t (a viszonyítottat) és C-*t (a viszonyítót) kép­zeljük magunk elé, hanem hogy a B-t: a kettőjüket összekötő, gondolati, érzékletes ele­mekből álló ikont teremtsük meg. A föntiekkel összhangban a „seeing as" fogalmát nem a „köztesérzékelés”, hanem a „köztesképzet” szóval adhatnánk vissza a legpontosabban. Az előtag, úgy véljük, kiemeli, hogy egy kéttagú szerkezetben megvalósuló, inter jellegű kapcsolatról van szó; az utótag ugyanakkor a legtömörebb összefogása értelemnek és szemléletnek, annak a kettősségnek, amely nélkül (mint azt a képzetalkotásról szólva már hangsúlyoztuk) metafora nem jöhet létre. Az ikon megléte az interakció-elmélet helyességét húzza alá: benne, e sajátos „har­madik jelentésiben” olvadnak össze viszonyító és viszonyított jelentéskörének egy bizo­nyos, analóg vonásokat sűrítő részei, melyeket a dia'fora, a „cenitripetális erő”, a „fó­kusz” közelít egymáshoz. A metafora mélystruktúrája tehát az alábbbi három össze­tevőből áll: VISZONYÍTOTT — IKON — VISZONYÍTÓ. A magyar stilisztika vázlata szerint „Minden képes beszéd két tényező viszonyán alapszik: az egyik a kifejezendő (fogalom, eszme, érzés, gondolat, hangulat stb.), a másik a kifejező (a kép).22 Másutt ezt a meghatározást olvashatjuk: „A szókép je­lentése (...) a szóképpel megvilágított dolog jelentésévé válik.”23 Ezzel a kép-felfogással, mint azt fönti ábránk is mutatja, nem értünk egyet. Részint azért nem, mert a metaforák reverzibilisek: a „kifejezendő” tehát egyúttal „kifejező” is; másrészt pedig azért nem, mert a „szókép” (a kifejező) jelentése egészében véve 18. „Metaphor involves not only such iconic descriptions but involves the intuitive relation of seeing as between parts of the descriptions”. — i. m. 169. I. 19. uo. 174. I. 20. P. Henle: Language, Thought and Culture. 1959, 177—178. I. 21. Models and Metaphors. New York 1962, 46. I. 22. Fábián Pál — Szathmári István — Terestyéni Ferenc: A magyar stilisztika vázlata. Budapest 1958, 103. I. 23. uo. 77. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom