Irodalmi Szemle, 1981
1981/5 - LÁTÓHATÁR - František Lipka: A hasonmás, Biográfia (versek)
Biográfia egy kis állomáson huzatos tenger partján könnyed mozdulatokkal áthelyezed a tárgyakat megváltoztatod a szülőhelyed alaprajzát ujjaiddal jeleket rajzolsz a szélbe anyád mellére emlékeztető betűt egy eljövendő test körvonalait gondosan ügyelsz a házirendre körülötted mindig ugyanaz a föld és fű éjszaka az őseiddel beszélgetsz kezüket nyújtják feléd a föld alól hol a paleolitikum a bikacsontokat is kiveti rákérdezel a családokra és zavaros választ kapsz egyik elődöd a levegőről beszél ami súlyával agyon nyom mint a föld a másik a mítoszok telefonkönyvét adja kezedbe a harmadik a test pótkiadásaira kérdez rá s eközben minden emeleten kiégnek a biztosítékok minden a maga furcsa útján megy tovább a szavak elhagynak bennünket mint torzszülött száját az édes buborékok a láthatáron feltűnik a vörös vérsejtek újabb forradalma a kertben vérvörös eprek illata terjeng s te még mindig védtelen vagy mint a lélegzet a fagy üvegcserepei között ám a jóöreg Európa már nem tudja hol van a teste s hol a feje kiáll a zsúfolt piacterekre sokat beszél és keveset mond mindig van amit sóvárogva követeljen egy kis szexet egy kis vért hogy naponta háromszor kikristályosodjék
