Irodalmi Szemle, 1981
1981/4 - Móser Zoltán: Világjárás egy fűszálon 2.
Az „alsó rend házak” egyikében, a pohárszék felső polcain, az asztalon, a fogasokon pedig a következő vizek találtattak: Annil677; hársfavirág első vize, második vize Anni 1679; hársfa első vize Anni 1677; eüfrasia víz, kecsketejjel vett19 Anni 1678; boragófű 1 vize, boragóvirág 1 vize Anni 1679; spikinard lső vize, 2dik vize, 3dik vize11 Gyengyvirág 2dik vize; kecsketejjel vett fekete csoresnye 2dik vize Majoranna lső vize, 2dik vize, 3dik vize Anni 1679; Barack levében vett lső viz, 2dik viz Iglice töivis 2dik vize, 3dik vize12 Zsálya lső vize, 2dik vize, 3dik vize Kerti rózsa első vize, 2dik vize Polaj lső vize13 Anni 1671; Levendula lső vize Anni 1671; Levendula lső vize Anni 1677: borral vett eperj lső vize Gyöngyvirág 2dik vize Tárkony lső vize, 2dik vize, Gyenge gyökér 2dik vize Pápafű lső vize Babvirág kecsketejjel vött lső vize Vízzel vett eperj lső vize Anni 1678; borzavirág lső vize Koldustáska 3dik vize14 Anni 1676: fodormenta első vize üveggel (:ezen üvegnek némelyikének fele, némelyikének harmada, némelyikének negyed részének héja:) JEGYZETEK: 1. dictamus — nagyezerjófű, boszorkányjü; erőteljes, erős szagú növény, levelét sebekre tették, s gyógyvizet is készítettek belőle. 2. borágójü — dísz, egykor fűszer- és gyógynövény. 3. menta — vízimenta; ennek kerti változata a fodormenta; értékes illó olajukért termesztett gyógynövények a borsos mentával együtt. 4. fehérhátútövis (?) — mezei iringó; macskatövis, ördögszekér, bocérkata, stb. még számtalan egyéb névvel illették. 5. kék nőszirom, 6. mézvirág — méhvirág vagy méhfű a kék virágokat és a virágos szárat szárítják, s ebből készítik a főzetet. 6. Májbaj ellen, lázcsillapítóként használták. 7. Közel-Keletről, Palesztinából került Európába a középkori keresztes hadjáratok idején. Előbb a kolostorkertekbe, majd a parasztkertekben is elszaporodtak. Levelét, hagymáját forrázva kelések érlelésére használták. 8. pápafü, áldottfű — fejfájást, szédelgést gyógyít; izzasztó. 9. bodzavirág — gyalogbodza virágja sebeket, keléseket gyógyít, a fekete bodza virágát meghűlés esetén izzasztószernek használták. 10. eüfrária — orvosi szemviditónak is nevezett, főleg hegyvidéki réteken található gyógynövényt szemvizek készítésére használták. Az egyik széki népmesében — A három táltos varjú — is talán erről a fűről mesélnek: „Az a bánata a királynak, hogy egyetlen fiának elveszett a szeme látása. S nem is jön vissza többet míg ez alól az akasztófa alól nem szednek füvet. Az a fű, amikor szakasztáskor nagyot csendül, az a szemmegnyitó fű”. (Széki népmesék, Kriterion, 1976. 259.1.) 11. spikinárd olaj — szagos levendulából készített illatszer és gyógyszer. 12. iglice tövis — tövises gilice; gyökere vízelhajtó és köszvényellenes gyógyszer. 13. polaj, poléj, putnokfű — csombord; gyógytea és ételízesítő. 14. koldustáska — valószínűleg pásztortáska; igénytelen gyomnövény, vize vérzés- csillapító. (A jegyzetek B. Nagy Margit: Várak—Kastélyok—Udvarházak; Szabó Attila—Péntek János: Ezerjófű; Méliusz Péter: Herbárium — Szabó Attila magyarázó jegyzetei alapján készültek.)
