Irodalmi Szemle, 1981

1981/2 - A VALÓSÁG VONZÁSÁBAN - Gyönyör József: Népképviseleti szervek Csehszlovákiában

NÉPKÉPVISELETI SZERVEK CSEHSZLOVÁKIÁBAN A Csehszlovák Szocialista Köztársaság 1969. január 1-i hatállyal államszövetséggé alakult át. Ennek következtében a Csehszlovák Szocialista Köztársaságot két egyen­jogú köztársaság, a Cseh Szocialista Köztársaság és a Szlovák Szocialista Köztársaság alkotja.1) A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban minden hatalom a dolgozó népé, amely azt az általa választott, ellenőrzött és neki felelős képviseleti testületek útján gya­korolja. Ezek tagjait a választópolgárok álltalános, egyenlő és közvetlen választó­jog alapján, titkos szavazással választják. Képviselőiket a választók bármikor vissza­hívhatják.2) Az új szövetségi állam népképviseleti testületei: a Szövetségi Gyűlés, a Cseh Nemzeti Tanács, a Szlovák Nemzeti Tanács és a nemzeti bizottságok. A nemzetiségek politikai egyenjogúságának gyakorlati megvalósítása szempontjából igen fontos a nemzetiségi lakosság képviselete ezekben a testületekben. A nemzeti­ségek megfelelő képviseletét az 1968. évi 144. számú alkotmánytörvény 2. cik­kelye deklarálja.3) Bár a szocialista csehszlovák államban területi képviseleti rendszer van érvényben, a jelölési rendszer demokratizmusa szavatolja, hogy a nem­zetiségi lakosság is képviselethez jusson a képviselati testületekben és egyéb válasz­tott szervekben.4) Ennek következtében a nemzetiségek képviselőinek arra is lehe­tőségük nyílik, hogy képviseljék a nemzetiségi érdekeket és szóvátegyék a nem­zetiségi problémákat. Ezért is fontos, hogy a nemzetiségek létszámuknak megfelelő arányban vegyenek részt az államhatalmi szervek munkájában. Ez az elv jutott ér­vényre a képviselőjelöltek kiválasztásánál, a Nemzeti Front jelöltjeinél, s ennek az elvnek megvalósításáról tanúskodnak a legutóbbi, az 1976. évi általános választások eredményei. A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban a termelőeszközök társadalmi tulajdon­ban vannak, s ez kizárja az embernek ember általi kizsákmányolását. Ebből fakad a szocialista rendszer demokratikus jellege, amely lehetővé teszi a demokratikus választásokat, és ez által a dolgozók széles körű részvételét az irányításban és az igazgatásban. A választások lényege és funkciója egyébként a szocialista országokban abban rejlik, hogy demokratikus alapon alakuljanak meg az összes képviseleti testületek, amelyek a népszuverenitásnak tényleges képviselői és megtestesítői. Gyönyör József

Next

/
Oldalképek
Tartalom