Irodalmi Szemle, 1981
1981/10 - KRITIKA - Mészáros László: A történelem vonzásában
Mészáros László A TÖRTÉNELEM VONZÁSÁBAN (Mindenféle az Üj Mindenes Gyűjteményről! 1. Vannak kiadványok, melyekkel szemben megjelenésük előtt bizonyos elvárás alakul ki. Az Oj Mindenes Gyűjteménnyel kapcsolatban fokozott elvárásról beszélhetünk, hiszen a Madách Kiadó bulletinje már 1979-re jelezte megjelenését. Am a Kiadónál már korábban is szó esett valamiféle társadalomtudományi füzetről. Ezeknek a jeleknek az alapján bennem a következő elvárás alakult ki: a „füzetek" majd a csehszlovákiai magyar társadalomtudományi dolgozók, kutatók, tudósok olyan tanulmányait közlik, melyek egyrészt felvázolják az adott szakágazat fejlődését, mai helyzetét és alapvető problémáit, másrészt egyes kutatóink figyelemreméltó saját eredményeit hozzák nyilvánosságra. Elvárásom tévesnek bizonyult, az Űj Mindenes Gyűjtemény csak részben felel meg fentebb megfogalmazott elképzeléseimnek. Az „Oj Mindenes” célját, mivoltát a kiadvány fülszövege máshogyan határozza meg. 2. „Mi az Oj Mindenes Gyűjtemény? Szlovákiai magyar szerzők társadalomtudományi dolgozatait tartalmazó évkönyv, mely elsőként vállalkozik arra, hogy fórumot biztosítson az önismeretünket gazdagító tudományosságnak, a szülőföldünk valóságát vizsgáló történelmi, helytörténeti, művelődés- és gazdaságtörténeti tanulmányoknak, a nemzetiségünk néprajzával, demográfiájával, szociológiájával foglalkozó dolgozatoknak.” 3. Az én elvárásom és a kiadvány imént idézett célja között tehát az a különbség, hogy míg szerintem egy hasonló sorozatnak egyaránt kellene bemutatnia azt, hogyan látjuk mi a világot, és azt, hogyan látjuk önmagunkat, addig a kiadvány csak önmagunkra összpontosít. Ez persze koncepció kérdése és erről ehelyütt nincs értelme tovább tárgyalni. 4. A kiadvánnyal szembeni reakciómat az határozza meg, hogy egyetlen dolgozat szakterülete sem esik egybe saját kutatói munkám irányaival (irodalomkritika, irodalom- elmélet, illetve rendszerelmélet és információelmélet). De mivel rólunk van szó, érdeklődéssel és türelemmel olvastam el a kötet minden tanulmányát. Néhány megjegyzésemet, gondolatomat aztán fel is jegyeztem. , 5. Már a tartalomjegyzék áttekintésekor szembetűnik a közölt dolgozatok tematikai múltbafordulása. Helységtörténet, agrártörténelem, politikai történelem, zenetörténet, művelődéstörténet váltakozik és még a néprajzi részek is a múlt vonzásában maradnak (mesemondás, hímzés). A tágabb értelemben vett jelent az elmúlt évtized demográfiai fejlődését felvázoló és elemző tanulmány képviseli. Irodalmunk múltbafordulása után „tudományunk” is a múltba fordult talán? 6. Tekintsük át a kötet szerzőit és témáit: 1. Püspöki Nagy Péter: Quintus Atilius és családja sírfelirata Boldogfán a II. század közepéről 2. Blaskovics József: Küprülüzáde Ahmed pasa nagyvezér kegyes alapítványai az érsekújvári kerületben (1664—1685) 3. Vadkerty Katalin: A műtrágyázás kezdete Szlovákia területén
