Irodalmi Szemle, 1980

1980/9 - NAPLÓ - Mártonvölgyi László: Komját Aladár nyomában

Komját Aladár nyomában

Az első magyar kommunista költő nevével az első köztársaság kezdeti éveibsm találkoztam. A Magyar Tanácsköztársaság letörése után a Horthy-féle fasizmus kínzó- kamrái elől sokan menekültek át a „fehér pokolból” Csehszlovákiába, s majd mindegyikük hozott magával valamilyen könyvet vagy folyóiratot. Így került kezembe az Internacionálé című újság is, ott találkoztam először Komját Aladár nevével. A lap egyébként Hevesi Gyula és az ő szerkesztésében jelent meg. Később, amikor eljutottak hozzánk a bécsi emigránsok újságjai, az Egység révén ismét fölfigyeltem rá. Aztán már csak elvétve találkoztam a nevével. Olvastam, hogy részt vett a kommunista írók harkovi kongresszusán (1930), hallottam, hogy a Rundschaut szerkeszti, hogy mint magyar kommunista írót Svájcból is kitiltották őt. Azt már csak a felszabadulás után tudtam meg, hogy Párizsban idegen név alatt élt (jules Sommerfeld), s amikor 1937. január 3-án váratlanul meghalt, név nélkül temették el a Pére-Lacheise temetőben ... •

Azt azonban akkoriban senkitől sem hallottam, hogy az időrendben első magyar kommunista költő a mi földünk szülötte volt. Amikor a hatvanas években megtehettem, hozzáláttam ismeretlen szlovákiai vonatkozásainak felderítéséhez.

A geneológiával kezdtem. Apját Korach Fülöpnek hívták. Azt minden irodalomtörténet feltüntetette, hogy Kassán szüleitett. Volt egy idősebb bátyja, Mór és egy fiatalabb húga, Júlia. A fiatalabbnál akartam kezdeni a nyomozást. Tudtam, hogy ő Kenyeres Júlia néven a magyar munkás- mozgalom ismert harcosa volt, sokáig élt emigrációban a Szovjetunióban, s hazatérte után a Magyar Távirati Iroda igazgatóhelyettese volt. Későn érkeztem Pestre, Kenyeres Júlia 1959 decemberében meghalt. Rábukkantam azonban Komját bátyjára, Korach Mórra, aki egy budapesti

vegytani kutatóintézet vezetőjeként dolgozott. 82 éves korában vettem föl vela a kapcsolatot, de mindenre jól emlékezett.

Igen, családunk szlovákiai származású, mondta, nagyapám a Csáky grófok gazdasági hivatalnoka volt a Szepességben. Állítólag Širokából, egy Eperjes melletti községből került apánk Kassára, ahol adóhivatali tisztviselőként dolgozott. Én is, öcsém is, Aladár is Kassán születtünk.

— Hegy hol, melyik utcában, azt Korach Mór nem tudta megmondani.

Kassán a Városi Nemzeti Bizottságon folytattam a nyomozást, s nem emlékeztek a családra. Marad tehát az anyakönyv. Itt sem volt több szerencsém. Dr. Gaško Miklós kassai ügyvéd barátom megállapította, hogy 1895-ig az anyakönyvet az egyes hitfelekezetik vezették, de az anyakönyvek nem maradtak Kassán, mert a pozsonyi központi irattárban helyezték el őket. Ott már több szerencsével jártam. Megtaláltam az adatokat. Korach Aladár, Korach Fülöip adótisztviselő fia, 1891. február 11-én született a Harangozó utca 4. szá.mú házban.

Korach Mór jól emlékezett. Az utca a mai Lenin utcából nyílik, a négyes számú ház ma is áll.

Korach Mór szerint Aladár féléves lehetett, mikor a család Edelénybe került, ahová az apát áthelyezték. Ám ezzel a költő szlovákiai kapcsolatai nem szakadtak meg. Gölnicbánya (Gelnica) adóhivatalában szlovákul is tudó előadót kerestek, így az apát visszahelyezték Szlovákia területére, majd Fiúméba, Aladár itt végezte el az elemi iskolát és itt kezdett gimnáziumba járni. De tévedés volna azt hinni, hogy ezzel szlovákiai kapcsolataik megszakadtak volna, mondja Korach Mór, anyjuk nagyon jól érezte magát a Szepességben, ahová 1908-ban magával vitte őket nyaralni Kluknóba, Gölnicbánya mellé. Mór egy fényképet is adott, maga is, Aladár is rajta van. (A képet a Pionírok