Irodalmi Szemle, 1980
1980/6 - ÉLŐ MÚLT - Török Zsuzsa: Abarai mondák
telenedett, elpusztult. A vas pinceajtó az én gyermekkoromban is ott volt a pincén, de zár már nem volt rajta. Kőből ablakkeresztpántot is láttunk. Bemenni nem mertünk. RÁKÖCZI-MONDÁK Az abaraiak gyorsan kiheverték a török pusztítást, annyira, hogy a Rákóczi-szabadság- harc idején már keményen harcoltak a labancok ellen. A község múltja erősen kötődik a kuruc hagyományokhoz is, különösen Esze Tamás személyéhez. A Mojva-dombon talált poltúrák tanúsága szerint nem a képzelet szülte az abarai határban lejászód.ott kuruc- kori eseményeket. Tizenhat évig éltünk az abaraiak közt. Szorgalmas, eszes, ravasz, keménykötésű nép. Sok mindenre büszkék a jelenben, de szívesen, s nem kevés rátartisággal beszélnek a falu múltjáról is. Rákóczit úgy emlegetik: „a Nagy Fejedelem”, s egyik-másiknak szinte áhitat zeng a hangjában. Ezt szerintem nem is annyira történelmi tudatuk motiválja — hisz többen azt se tudták, hogy Rákóczi hamvai a kassai dómban vannak — inkább a ma is sokat emlegetett bési erdő révén kötődnek Rákóczi Ferenchez és a Rákóczi családhoz. Ez az erdő a fában szegény síkságon valóban kincset jelentett a múltban a falu számára. Az erdőt Lorántffy Zsuzsánna adományozta az abarai református egyháznak. S úgy tudják, Rákóczi Ferenc Lorántffy Zsuzsánna unokája volt. Nem is tévednek sokat. Még egy érdekes motívum, amit ki kell emelni a Rákóczi-hagyományból. Esze Tamás talpasainak, illetve a talpas szónak eredeti magyarázata. Még eddig sehol nem találkoztam vele, csak Abarán. A kuruckor történészei a talpasokról mint mezítlábas seregről beszélnek. Abarán ezt nem vitatják, csak legyintenek rá, ők jobban tudják. Esze Tamás katonáit nem azért hívták talpasoknak, mert mezítlábasok voltak. Indoklásuk eredeti, egyben jellemző a keménységükre. 2 Rákóczi nem verbovált, magától ment a nép, pedig 12 évig kellett szógálni. Itt a faluba nem vót nemes. Itt csak az uradalmi tiszttartó lakott. Kemény vót. Ha a tizedik keresztet bevitte az úrnak, csak akkor mehetett a paraszt a magáéba. A Templomsor a legrégibb utca a faluba. Ott lakott a sógor, az nagy kuruc vót. Ő mutatta meg még oskolás koromba a Verbóvnik-tót, ahol megnyomorították a mieink a labancot. Mer itt az Ondaváig mind abarai határ vót. Ott vót a Nagyerdő, most mán csak puszta. Ott tanyázott Esze Tamás a talpasaival. De a verbóvnyiki harcba nem avatkozott, csak hatta a mijeinkre. Mikor a mocsárba elmerült a sok labanc, hítta a mijeinket is a csapatába. Mentek sokan, úgy beszélték az öregek, hogy vagy háromszázan. Fekete gubába. Rajta vót a talp. A medve talp. Mer csak olyan mehetett, aki jogosult vót felvárral a talpat. Azok tudtak bánni a baltával. Kipróbálta őket a medve. Mennek osztán át az Ondaván, be Űjhelybe. Nem sok gyött vissza. De nem mind halt meg. Vót, aki meghonosodott Sátoraljaújhelybe. Jó vót osztán, mer beszállhattak hozzá, ha vitték a hordót Tolcsvára meg Tokajba. 3 Néii'^t-rét. A Geci Gyuri rétje vót a Német-rét. Ez Andrássy-birtok vót. Ott vót a nagy cséplés, szorult ott a labanc. Mer mikor jöttek a labancok, valaki harangozott. Szaladt haza a nép a határból. Az emberek kaszával, cséppel, baltával neki, a németnek. Curukkoltatták a lovat, vissza a réten, bele az erdőbe. De az nem erdő vót, az nagy lápos tó vót, sok nagy fa meg bokor vót mán benne. De a bamba német mind elmerült. Nem tudott a ló haladni az ingoványon. Ezért Esze Tamás nagyon becsülte az abaraia- kat. Hogy mennyi vót a labanc, nem beszélték. Ki számolta azt! Mentek aztán a legények kuruc katonának. Beszélték, hogy egész a vízig elkísérték őket a jányok meg a gyerekek. Lovon úsztattak át az Ondaván. Lajstrom nem maradt róluk, hányan vótak, de biztos sokan, mert az abaraiak el tudtak bánni a medvével. Oszt Esze Tamásnak csak olyan kellett, aki a medvét is meg tudta ölni. Az osztán talpas vót. Szerette a falu Rákóczi Ferencet, mer a nagyanyja, Lorántffy Zsuzsánna az úr asztalára térítőt hímzett, meg erdőt adott a falunak.
