Irodalmi Szemle, 1980

1980/5 - Mács József: Szélfúvásban V (regényrészlet)

ken se voltam. A Pálmainé szolgájának kellett hét poklot megjárnia, hogy a falunk határában Esztikének szólíthasson!

Nem sokra emlékszem, mi történt azután. Kábulatba estem. Talán kétszer fordultam meg a vetögéppel. Talán Faragó Gyula delet harangozott. Aztán hazaindultam. Magamba roskadtan gubbasztottam az ülésen. Az ökrök csendesen ballagtak. Hargitai Gergő kábulatba ejtett. Lenne mégis valami az álomban?

A földünk végén Hargitai Gergő mondta, hogy eljön hozzám este. Alom és valóság egyezne mindenben? A jól letaposott dűlőút nem csilloghatott fényesebben, mint a sze^ mem. A poros mező, a szürke bokor, a sok fa meg bozót mind fényben úszott előttem. Ünneplőbe öltöztek. Annak a tiszteletére, hogy Esztike lett az Eszterből. Nem szerettem a nevem. Utáltam a pengős világban divatba jött nótát. Esztike-tike-tike, Esztike lány... De talán csak azért, mert nem nekem költötték.

(Folytatjuk)

Gerstner István: Halászok 1. Tollrajz