Irodalmi Szemle, 1980
1980/4 - Karsay Katalin: Zúzódás (Sylvia Plath költészetéről)
SYLVIA PLATH KÖLTÉSZETÉRŐL Majdnem két éve már, hogy megjelent Tandorl Dezső fordításában Sylvia Plath válogatott verseinek kötete. A könyv véletlenül akadt kezembe. Azóta vissza-visszatérek hozzá — vonz és taszít ez a költészet, nyugtalanít és sebezhetővé tesz, ha világának eseményeit átéljük. Sylvia Plath? Pályája sikeresen ívelt a legmagasabb pontig — géniuszának kiteljesedéséig. Aztán a megsemmisülés: életének és életművének záróakkordja. 1932-ben született Bostonban; európai származású, amerikai családban. Apja biológus, anyja tanárnő volt. Alig tízéves, mikor az apja meghal: „Állsz az asztalnál, apu. A képen, ahogy megőriztelek, / Állad, nem lábad volt hasított, / De éppúgy ördög vagy, mint a sötét / Ember, aki ketté- / Harapta piros kis szívemet. / Tízéves koromban temettek. / Húsz, hogy meghalni próbáltam, / Hogy ott legyek újra veled, veled. / Gondoltam, csontok is megteszik.” Az anya a legjobb iskolákat biztosította tehetséges, törekvő és szenzibilis lányának. Életének első fontos határköve: 1952. Országos novellapályázatot nyer és először kísérel meg öngyilkosságot, ami alig változtat pályája sikeres felfelé ívelésén. Ösztöndíjjal Cambridgbe kerül. Házasságot köt Ted Hughes angol költővel. Két gyermeket szül, a Kolosszus című kötetét férjének ajánlja. Néhány romantikus év a Court Greenben — kastély, gyümölcsös, pázsit. Aztán a válás. (A szerelem élményét nem találtam Sylvia Plath költészetében. Csak itt-ott elszórva finomabb, kellemesebb hangulatú képekben.) A válás után gyermekeivel Londonba költözik. Rengeteget ír. 1963-ban, egy téli reggelen öngyilkos lesz. Gesztus? „Halála valahogy beletartozik a képzelet kockázatába...” Így adott súlyt legtöbb versének — a halál és a megsemmisülés költészetének. Az ezerkilencszázötvenes és -hatvanas évek amerikai irodalmában nehéz tájékozódnunk. Irányzatok, mozgalmak, költők követik egymást. Mi csupán egyet hadd említsünk. Robert Lowellt — Sylvia Plath tanárát. Az ő szemináriumain tanulta a versírást. Robert Lowell 1959-ig, a szabadverseket tartalmazó Élettanulmányok megjelenéséig szigorú metrikájú, klasszikus formájú verseket írt. Elsősorban tömör fogalmazásáról nevezetes. Sylvia Plath-ra ez a tömörség hatott; az Élettanulmányok pedig az intim költészet lehetőségeibe vetett hitét erősítették. Sylvia Plath bonyolult egyéniség. Pályája sikeres, ám mindemellett kételyek, szorongások nyomasztják. Költészete jellegzetesen Intim költészet és megtéveszthetetlenül női líra. Kategorizálni bármiképp is nehéz lenne. Megjelent köteteiben mind hangvételi, mind verstechnikai változást alig figyelhetünk meg; inkább a költő lelkivilágának probléma-csoportjaival kell foglalkoznunk. Vonzotta őt a pusztulás, az elmúlás, a halál mint verstéma és életjelenség egyaránt. Lázár kisasszonynak nevezte magát (a bibliai Lázárra utalva, ki negyednap után újra életre hívattatott), kit a „jótékony” ápolók, orvosok vissza-visszahoznak az életbe (Tulipánok, Lázár kisasszony, Zúzódás, Dobás). Halálát személytelenné teszi, figyeli a test és a lélek történéseit a megsemmisülés pillanataiban. Önmagával kísérletezik. S mások „halálait” sajátjaként éli át. A halál óriásként magasodik előtte, s hatalmas erejű. És mindig beleütközik, s csatázik vele. De a halál jelképe is: a fojtogatás, a kényszer, a mindent legyőző szörny szimbóluma. S ahogy kísérletezik vele, úgy teszi közelivé, úgy szelídíti meg, úgy gyűri le makacsul, ZÜZÖDAS Karsay Katalin
