Irodalmi Szemle, 1980
1980/2 - NAPLÓ - Vigh Károly: Losoncról indult el (Losonczy Schweitzer Oszkár hegedűművész pályaíve)
sában is bemutatkozott. A Vigadó színház, termében lépett íel 1908. december 28-án, karácsony másnapján, a városi tanács meghívására a Kossuth-szobor javára rendezett estélyen. A szobrot 1910-ben avatták fel Losoncon, a nagy szabadsághős fiának, Kossuth Ferencnek és a 48-as függetlenségi párt haladó szellemű vezetőjének — Károlyi Mihály atyai barátjának —, Justh Gyulának a jelenlétében és közreműködésével. Schweitzer Oszkár akadémista barátai 1909 nyarán az ő vendégeként Losoncra látogattak, akikkel — egy alkalmi kvartettet alkotva — elhatározták, hogy hang- versenyt rendeznek a Vigadóban, amelyre Hubayékat is meghívják. Felkerekedtek hát, hogy kikocsikázzanak Szalatnára, amikor — közel a kastélyhoz — a gyö'- nyörű napsütésben egy velük szembe jövő sétáló társaságban felfedezték Hubay nejét, Jászay Marit, a Nemzeti Színház híres művésznőjét, a neves művész-házaspárt: Góth Sándort és Kertész Ellát, valamint Dr. Ferenczi Zoltánt, Hubay sógorát, a budapesti Egyetemi Könyvtár igazgatóját. Schweitzer Oszkár bemutatta az illusztris társaságnak barátait és a ma. gával hozott tiszteletjegyeket, valamint műsortervüket átnyújtva, meghívta őket a hangversenyükre. Nagy örömükre Hu- bayék elfogadták a meghívást és az augusztus 7-i koncertet megjelenésükkel tisztelték meg. Az akadémiai osztályok elvégzése közben 1912. május 3-án elérkezett a vizsgahangverseny napja. A Zeneakadémia nagytermében megtartott eseményről az Újság a losonci származású művészről így írt: „Jeles hegedűs Schweitzer Oszkár, aki •Goldmark izzó hangulatú koncertjének el. ső tételét nagy bravúrral és sok technikai tudással adta elő.” A művészi pálya szárnybontogatásaira már a nyár folyamán, 1912. július 31-én Bártfán, majd augusztus 7-én Szliács fürdőn kerülhetett sor. Mindkét helyen barátjával, Szatmári Tiborral együtt szerepelt, aki a nagy zongorapedagógusnak, Szendy Árpádnak volt kedvenc tanítványa. — Szeptember 24-én losonci fellépés következett az azóta lebontott Apollo filmszínházban. Schweitzer Oszkár a szülővárosában László Sándorral, a ma Amerikában élő világhírű zongoraművésszel és a fiatal Ney Margit ösztöndíjas operaénekesnővel együtt adott nagysikerű önálló estet. Az 1913/14-es akadémiai év a művésszé érés esztendeje volt. Sokat szerepelt hangversenyeken, a tanárképzőiben pedig a gyakorló iskolai növendékeket tanította. Meghívták a Krisztina-városi zeneiskola hegedűtanárának, ahol számos kiváló növendék között Bárdos Lajost, a neves énekkari szakembert és zeneszerzőt, a Zeneművészeti Főiskola tanárát indította el zenei pályáján. Az utolsó békeévben számos fellépésére is sor került. Legemlékezetesebb közülük az április 5-i hangverseny, az Iparművészeti Múzeum nagytermében, amelyre Bárczy István polgármester védnöksége alatt egy rangos esemény adott alkalmat. Ugyanis a Magyar Hangszerkészítő Mesterek országos hangszerkiállításának keretében rendezett hangversenyen lépett fel Major J. Gyula zongoraművésszel, Liszt és Erkel tanítványával együtt. Brahms A dur szonátáját adták elő, majd Bach, Chopin és Vecsey darabok szerepeltek a műsorban. A nagy siker nem maradt el. Tanulmányai befejeztével a losonci kis gimnazista vágyálma teljesült: diplomát szerzett a Zeneművészeti Főiskolán. Megnyílt előtte a művészi és zenepedagógiai pálya .Ám a szarajevói merénylet és azt követően az első világháború éppen e mű. vészi pályakezdés elé állított leküzdhetetlen akadályokat. Schweitzer Oszkárt a mozgósítás Losoncon érte, de Budapestre, az 1. honvéd gyalogezredhez hívták be katonai szolgálatra. Amikor kellő kiképzés után a menetszázadba került, Fricsay Richárd, a híres katonakarmester és zeneszerző megölelte őt és így búcsúzott tőle a Józsefvárosi pályaudvaron: „Kedves művész barátom, ha a fejedet meglövik nem baj, csak a kezedre vigyázz...” Az orosz fronton ugyan megsebesült, de visszatérve a hátországba, fel. épült és 1918. december 1-én mint tartalékos főhadnagy szerelt le. Addigra már lejátszódtak az őszirózsás forradalom eseményei és a Habsburg birodalom romjain egyre-másra alakultak meg a nemzeti államok. Magyarországon a forradalmi változások nem álltak meg a köztársaság kikiáltásával, hanem — mint ismeretes — 1919 tavaszán győzött a proletárforradalom, megalakult a Magyar Tanácsköztársaság. A fiatal művészt a történelmi napok Budapesten érték és néhány érdekes epizód folytán ő maga is részesévé válhatott a zenei élet eseményeinek.