Irodalmi Szemle, 1980

1980/2 - NAPLÓ - Vigh Károly: Losoncról indult el (Losonczy Schweitzer Oszkár hegedűművész pályaíve)

sában is bemutatkozott. A Vigadó színház, termében lépett íel 1908. december 28-án, karácsony másnapján, a városi tanács meghívására a Kossuth-szobor javára ren­dezett estélyen. A szobrot 1910-ben avat­ták fel Losoncon, a nagy szabadsághős fiának, Kossuth Ferencnek és a 48-as füg­getlenségi párt haladó szellemű vezetőjé­nek — Károlyi Mihály atyai barátjának —, Justh Gyulának a jelenlétében és közre­működésével. Schweitzer Oszkár akadémista barátai 1909 nyarán az ő vendégeként Losoncra látogattak, akikkel — egy alkalmi kvar­tettet alkotva — elhatározták, hogy hang- versenyt rendeznek a Vigadóban, amelyre Hubayékat is meghívják. Felkerekedtek hát, hogy kikocsikázzanak Szalatnára, amikor — közel a kastélyhoz — a gyö'- nyörű napsütésben egy velük szembe jö­vő sétáló társaságban felfedezték Hubay nejét, Jászay Marit, a Nemzeti Színház híres művésznőjét, a neves művész-házas­párt: Góth Sándort és Kertész Ellát, va­lamint Dr. Ferenczi Zoltánt, Hubay só­gorát, a budapesti Egyetemi Könyvtár igazgatóját. Schweitzer Oszkár bemutatta az illusztris társaságnak barátait és a ma. gával hozott tiszteletjegyeket, valamint műsortervüket átnyújtva, meghívta őket a hangversenyükre. Nagy örömükre Hu- bayék elfogadták a meghívást és az au­gusztus 7-i koncertet megjelenésükkel tisztelték meg. Az akadémiai osztályok elvégzése köz­ben 1912. május 3-án elérkezett a vizsga­hangverseny napja. A Zeneakadémia nagy­termében megtartott eseményről az Újság a losonci származású művészről így írt: „Jeles hegedűs Schweitzer Oszkár, aki •Goldmark izzó hangulatú koncertjének el. ső tételét nagy bravúrral és sok techni­kai tudással adta elő.” A művészi pálya szárnybontogatásaira már a nyár folyamán, 1912. július 31-én Bártfán, majd augusztus 7-én Szliács für­dőn kerülhetett sor. Mindkét helyen ba­rátjával, Szatmári Tiborral együtt szere­pelt, aki a nagy zongorapedagógusnak, Szendy Árpádnak volt kedvenc tanítvá­nya. — Szeptember 24-én losonci fellépés következett az azóta lebontott Apollo filmszínházban. Schweitzer Oszkár a szü­lővárosában László Sándorral, a ma Ame­rikában élő világhírű zongoraművésszel és a fiatal Ney Margit ösztöndíjas operaéne­kesnővel együtt adott nagysikerű önálló estet. Az 1913/14-es akadémiai év a művésszé érés esztendeje volt. Sokat szerepelt hangversenyeken, a tanárképzőiben pedig a gyakorló iskolai növendékeket tanította. Meghívták a Krisztina-városi zeneiskola hegedűtanárának, ahol számos kiváló nö­vendék között Bárdos Lajost, a neves énekkari szakembert és zeneszerzőt, a Ze­neművészeti Főiskola tanárát indította el zenei pályáján. Az utolsó békeévben számos fellépésé­re is sor került. Legemlékezetesebb közü­lük az április 5-i hangverseny, az Iparmű­vészeti Múzeum nagytermében, amelyre Bárczy István polgármester védnöksége alatt egy rangos esemény adott alkalmat. Ugyanis a Magyar Hangszerkészítő Mes­terek országos hangszerkiállításának ke­retében rendezett hangversenyen lépett fel Major J. Gyula zongoraművésszel, Liszt és Erkel tanítványával együtt. Brahms A dur szonátáját adták elő, majd Bach, Cho­pin és Vecsey darabok szerepeltek a mű­sorban. A nagy siker nem maradt el. Tanulmányai befejeztével a losonci kis gimnazista vágyálma teljesült: diplomát szerzett a Zeneművészeti Főiskolán. Meg­nyílt előtte a művészi és zenepedagógiai pálya .Ám a szarajevói merénylet és azt követően az első világháború éppen e mű. vészi pályakezdés elé állított leküzdhetet­len akadályokat. Schweitzer Oszkárt a mozgósítás Loson­con érte, de Budapestre, az 1. honvéd gya­logezredhez hívták be katonai szolgálatra. Amikor kellő kiképzés után a menetszá­zadba került, Fricsay Richárd, a híres ka­tonakarmester és zeneszerző megölelte őt és így búcsúzott tőle a Józsefvárosi pálya­udvaron: „Kedves művész barátom, ha a fejedet meglövik nem baj, csak a kezedre vigyázz...” Az orosz fronton ugyan meg­sebesült, de visszatérve a hátországba, fel. épült és 1918. december 1-én mint tartalé­kos főhadnagy szerelt le. Addigra már lejátszódtak az őszirózsás forradalom eseményei és a Habsburg bi­rodalom romjain egyre-másra alakultak meg a nemzeti államok. Magyarországon a forradalmi változások nem álltak meg a köztársaság kikiáltásával, hanem — mint ismeretes — 1919 tavaszán győzött a proletárforradalom, megalakult a Ma­gyar Tanácsköztársaság. A fiatal művészt a történelmi napok Bu­dapesten érték és néhány érdekes epizód folytán ő maga is részesévé válhatott a zenei élet eseményeinek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom