Irodalmi Szemle, 1980

1980/2 - MŰHELY - Barak László: Dimenziók, Tanulmány-vázlat (versek)

BARAK LÁSZLÓ

Dimenziók*

Elhalálozási sorrendben jöttek.

Nem ismerhették már az utcákat,

a néhai zsúpfedelek,

vaksi ablakok,

ott hevertek rég,

valahol a naftalin meg a

nosztalgia

határövezetében.

A panoptikumi csendben, a legidősebb szólalt meg:

— Milyen kevés madár.

Aztán a temető kapujában,

hol a gyermekek vasárnap délutánokon

bizonytalan értelemmel

kutatják az örökzöld lombokat,

majd a tévé- és rádióadások

kellős közepén,

az ébrenlét-álom,

álom-ébrenlét

valamely azúros pillanatában rákezdték a madarak.

A falu

az arculütöttek döbbenetével eszmélt.

Megrázkódtak a cirádás házak, kiökrendezték az embereket, akik arcukra merevült érzelmeikkel, cseppet sem különböztek

* Az ember valóságlátása, és az általa elképzelt valamely helyzet, két — vagy több -- különböző arány.