Irodalmi Szemle, 1980

1980/2 - Simkó Tibor: Guadalupe fehér virága — II. (dráma)

KÖLÖK (megint fenékig üríti a poharát) Jó ez a vörösbor. (Az üres poharat Apafej elé nyújtja) Önts még, Apafej.

APAFEJ (ránéz) Meg ne ártson.

(Apafej tölt a Kölök poharába. Már a második üvegből is kifogyott a bor)

KÖLÖK (maga elé húzza a teli poharat) Kell a tréning.

APAFEJ Tréning?

KÖLÖK Éjjelezés, pia, nők ...

APAFEJ (Marjorie-höz, némi szünet után) De maga alig iszik.

MARJORIE Már két pohárral bennem van.

APAFEJ Ez a második.

MARJORIE És a vermut?

APAFEJ Az régen volt. Csak igya ki.

(Isznak. Csönd)

MARJORIE (meghallja, hogy hátul forr a víz, fölugrik) Hol a kávé? Leforrázom. KÖLÖK (ő is fölkel, Marjorie-vel együtt hátra megy) Ez az én dolgom.

(Apafej elgondolkodva néz utánuk. — Marjorie tálcát vesz elő, rárakja a cukortartót, a csészéket meg a kanalakat, megvárja, míg Kölök leforrázza a kávét, aztán a kávéskannát a tálca közepére állítja, a tálcát pediq az asztalra helyezi. Leülnek. Marjorie kitölti a kávét)

MARJORIE (Apafejhez) Hány cukorral?

APAFEJ Én cukor nélkül.

MARJORIE Keserűn? Brrr! (Kötökhöz) Neked mennyit tegyek?

KÖLÖK Kettőt.

(Marjorie szétrakja a csészéket. Egy ideig szótlanul kevergetik a forró italt. Kölök kiissza a borát, majd fölemeli az Apafej lába mellett álló harmadik üveget, kihúzza belőle a dugót és tölt magának)

APAFEJ Vigyázz, te gyerek. Már így is sokat ittál.

KÖLÖK Nem vagyok gyerek.

APAFEJ (látja, hogy az asszony pohara még nem üres. Marjorie-höz) Igya ki.

MARJORIE (kiissza, Apafej tölt neki) A fejembe megy.

APAFEJ (a maga poharát is teletölti) Oda öntögetjük.

(Isznak. Csönd. Szürcsölgetik a kávét. — A kávé lassan elfogy. Marjorie összeszedi és a tálcára rakja a csészéket, a tálcát elviszi az asztalról. Apafej ezalatt beledöfi a kést a dinnyébe, mindnyájuknak szel egy-egy, darabot. Marjorie visszaül a helyére)

APAFEJ (megnézi az üveget, még van benne. Marjorie-höz) Ez már a kettőnké.

(Az asszony fenékig üríti a poharát. Apafej most csak neki és magának tölt. Isznak. Közben a fiú pohara is kiürült. Kölök fölkel, söröspoharakat hoz az asztalra)

KÖLÖK (Apafejhez) Szóval azt mondod, én vagyok az erősebb. (Az üres üvegeket hátra viszi, előhozza a sört) Akkor most igyunk a győzelmemre!

(Tölt a sörből. Isznak)

MARJORIE (Kötökhöz) Játssz valamit. A gitáron.

(A fiú kiissza a sörét, aztán a falhoz megy és leakasztja a gitárt. — A fény gyöngülni kezd)

KÖLÖK (Apafejhez) Te vered a ritmust, Apafej.

APAFEJ Most nem akaródzik.

KÖLÖK Akaródzik, nem akaródzik, most én parancsolok. (Pengeti a húrokat) No eriggy! (Apafej kelletlenül föltápászkodik, hátul a sarokban kiválaszt két darab aprófát, aztán leül a farakás mellé. Csuda zenebonát rendeznek. A srác gitározik és énekel, az öreg az „ütőhangszereket" kezeli. Az asszony eleinte csak a fejét ingatja, később már az egész testével mozog a széken, végül föláll, megpróbál táncolni egymagában. Apafej ütői alól gyors ritmus pörög elő — twist? charleston? —, Kölök rákapcsol, az asszony pedig ropja a táncott csak úgy porzik. A fiú időnként nagyokat rikkant, szemmel láthatóan élvezi a bulit. A szám végén a gitárt Apafej felé nyújtja)

KÖLÖK Most te gitározz.

(Apafej elveszi a hangszertt föláll a farakás mellől. A tangó, amibe belekezd, ugyanaz a dallam, amelyikre Kölök Marjorie-vel az első részben táncolt)

KÖLÖK(tánc közben magához szorítja az asszonyt. Félhalkan) Mondd, hogy: szeretlek. MARJORIE (elhúzza a fejét Kölök szája elől, Apafej felé pillant) Most ne...