Irodalmi Szemle, 1980

1980/1

PAUL JUVENEL MENNYEZETKÉPEI Hosszú hónapokai ezelőtt érdekes tanulmánykötetet kaptam kölcsön egyik ma­gyarországi barátomtól. A könyv szerzője Rózsa György, a borítón pedig a kö­vetkező cím olvasható: Magyar történél ábrázolás a 17. században (Akadémiai Könyvkiadó, 1073). Megjelenése óta eltelt egypár év, mégsem kapott kellő vissz­hangot, noha a benne foglalt három történeti tanulmány s a képmellékletek olyan kutatói eredményekről vallanak, amelyek többet érdemelnek a puszta tudomásul vételnél vagy a szakma köszöneténél. Különösen a második fejezetként közölt tanulmány visszhangjának elmaradását sajnálom (A barokk világi apoteózis Magyarországon: P. Juvenel pozsonyi fest­ményei/. A dolgozat sajnos nem keltett figyelmet sem a magyar, sem az osztrák, sem a szlovák történészek körében. Röviden leírom miről is van szó tulajdonképpen. Tudvalevő, hogy a 17. század eleji hadjáratok a pozsonyi várat is erősen megrongálták, ezért az országgyűlés elrendelte az épület fölújítását, s a munkálatok irányítását Pálffy Pálra (a ké­sőbbi nádorra) bízta. Az 1635 szeptemberében kezdődő építkezés közel tizenegy év múlva fejeződik be. Ekkor kerülnek a vár első emeleti helyiségeinek meny- nyezetére (a királyi lakosztályokat és a testőrség lakrészét magában foglaló szobákba, termekbe) a flamand származású Paul Juvenelnek tulajdonított festmé­nyek. A mennyezetképskről és elhelyezésükről Bél Mátyás és M. Herrgott leírásai maradtak ránk, s ez utóbbi kötetében találhatók a festményekről készült rézmet­szetek is: 18 nagyobb méretű allegorikus jelenet és 8 kisebb embléma. De hát

Next

/
Oldalképek
Tartalom