Irodalmi Szemle, 1979
1979/4 - ÉLŐ MÚLT - Turczel Lajos: Humoros sajtónk 1938 előtt
lehet fejteni a támadás okát: Bihari akkortájban hagyta ott A Reggelt és egy időre a Prágai Magyar Hírlaphoz csatlakozva bizonyára szellőztetett egyet s mást régi lapja belső dolgairól. A Nyil a terjedelmesebb szatirikus és parodisztikus irodalmi cikkein kívül olykor-olykor az alábbiakhoz hasonló ötletes villámtréfákat, „apróhirdetéseket” is közölt: Ötféle színházi kritikát írok egy és ugyanazon darabróL Műszavakból dús raktáram vaň. Kázmér Ernő. Ezer koronát fizetek annak, aki a cikkeimet megérti. Fábry Zoltán. »v Jó verset minden áron venne Mécs László. Ölvedynél jobbnak kell lenniük. Kártyázni mindenkit megtanít Antal Sándor. Palackbort keres jubileumához Dzurányi László. írónak ajánlkozik Bihari Mihály. Jelige: Gábelsberger. A Nyil természetesen a riportlapi profiljának is igyekezett megfelelni. Ilyen tárgyú cikkeiből itt csak néhány szenzációs, szenzációhajhászó cikkcímmel adunk némi ízelítőt: Miért tűnt el a Szlovák Általános Hitelbank fő prokuristája? — Baj van az Urbán cég mérlege körül. — Morfiumbarlang Pozsonyban. Szlovenszkóba is bevonult a fehér rém. — Pásztoróra az illemhelyen. Mik történnek egy pozsonyi kávéházban stb., stb. Az 1926—27-ben megjelent második Futár humoros melléklapjáról, a Stefiről már szóltunk. Maga a főlap elsősorban riportlap volt és ilyesféle cikkeket közölt: Csernoch János hercegprímás szívtelensége miatt ketten lettek öngyilkosok, egy tíz éves kislány pedig éhejihalt. — Mi az ára a losonci polgármesteri állásnak? Giller dr. fenyegetéssel, Herzog Ignác pedig pénzzel akarta megvenni Belanský polgármestert. — A pozsonyi zsidókórházból kidobják a félholtakat. Nem adnak enni a súlyos betegnek, ha reggel hatkor nem megy templomba. — Prostitúcióra kényszerítik alkalmazottaikat a szlo- venszkői szállodások. — Szüllőékkel Bethlen rendelkezik. Oj utasítást kaptak a szlovenszkói kér. szoc. pártvezérek a magyar miniszterelnöktől stb., stb.... A lap politikai irányzatát szociáldemokrata színezetű aktivizmus jellemezte. Ezt az antiklerikális beállítottság mellett az is mutatja, hogy egyrészt olyan írók dolgoztak benne (Benjámin Ferenc, Sándor Ernő), akik a Csehszlovákiai Népszavának exponált munkatársai voltak, másrészt a szociáldemokrata iskolaügyi miniszternek, Dérernek a szava szentnek és 'sérthetetlennek számított a szinte egyöntetűen támadóhángú lapban. Ismertebb munkatársak, voltak inég Antal Sándor, Földes Sándor és Darvas Henri. A legélesebb szatirikus es ’ járődiáztikus írások itt is az útöbbi tollából származnak. Meglepő, hogy a lap gúnyosan írt’az' olyan baloldalinak tekinthető' írókról is, mint Jarnó József, Juhász Árpád és rálotal Boris. Ez egy olyan cikkből tűnik ki, melynek megírásához Móricz Žsigmond ! kassai utazása adott ürügyet. „A kassai irodalmi élet szabadon előyezetett zsenijeinek, 'sakáljainak és műpártolóinak vörösbetűs ünnepnapjuk volt az elmúlt hét csütörtökje — kezdődik a cikk. — Ezen a n^poii tartott ugyanis, felolvasást Móricz ^sigmbncf kassán. Nem Móriczot ünnepelték, hanem magukat. Kassa irodalmárjai, akiknek jnin,den igyekezete abban merült ki, hogy minél közelebbi testi érintkezésbe kerüljenek á magyar jógény mesterével. A pályaudvaron testületileg Jelentek meg Sziklay Ferenc nagymogul vezetése alatt Szepsi Miksa, Szenes Erzsi,, a nagy Jarnó, Keller Imre, Juhász Árpád és Berkesné Palotai Boris, aki mint fehérruhás szűzlány ibolyacsokorral fogadta Môŕiczoť." Juhász a tisztelete jeléül' áz elmáradhatatlán kubaszivart is kivette ä ’szájából.' Jarnó József, dér Weltberühmte pedig saját szentséges kezeivel, amelyekkel a „Háborútól a Forradalomig” című remekművet megírta, cipélte a konflisig ä mester bőröndjét .1, '{Dr. Epe: Objektív beszámoló- Móricz Zsigmond kassai szenvedéseiről. Futár; 1926.’ ÍXI. 20.). Az idézett cikknél sokkal élvezetesebb és sokkal epésebb, vitriö- ibsább'az a portré, melýet Darvas Henri Erdős' Rétiéről mintázott meg. összefoglalásként megállapíthatjuk hogy a humoros-lapok (és a szatirikus anyagokban produktív ríportlappk) a két háború közti csehszlovákiai magyar sajtóban érdekes szint képviseltek. Szinte kivétel nélkül hetilapok voltak, 8—16 oldalnyi terjedelemben Jelentek meg,: és amint' láttuk: az egzisztenciális nehézségek a legtöbbjük korai halálát okozták. Az utolsó humoros, lapkísérletről 1937-hen tudunk, az. úgynevezett szlovák állam: idején ilyen jellegű'magyar lap nem jelent meg.
