Irodalmi Szemle, 1979
1979/10 - LÁTÓHATÁR - Buzássy, Ján: Versek
JÁN BUZÄSSY Versek* EGY MADARAT FIGYELGETSZ, ám nem tudsz nevet adni neki, mert nem dalol. Meglehet, hogy csak a madár körvonalait, vázlatát látod, melyet egyszer ki kell töltenie a dalnak. Elnagyolt piszkozat-madarat csak. Egy ágon ül. Amint lehull a varázslat a dal fölrebbenti őt és te tolláról felismered. IMPROVIZÁL A SORS, miként Minotaurusz, midőn elragadta Ariadné szivét, ezt a fonálgombolyagot. Hová juthat Thézeusz, az értelem hőse? Tudja-e, ki vezérli őt, s kinek a fonalán lóg? Ezt gondolja: Még egy ilyen labirintust! Megmagyarázom, tehát lerombolom. * fán Buzássy itt közölt verseit a közelmúltban megjelent Ľubovník című könyvéből választottam. — A ford. megj. Friedel Schmidt (NSZK): Wir Souten, 1977 Etienne Delessert (Svájc): Die Maus und was ihr Bleibt, 1977
