Irodalmi Szemle, 1979

1979/9 - —ász—: Holmi

is ideértve, a legtöbb adattal alátámaszt­va. A könyv talán legértékesebb fejezete (A magyar társadalom képe a 11. század­ban) számtalan régészeti lelettel támaszt­ja alá a történészkörökben szinte egyön­tetűen elismert tényeket. Hogy csak egyet emeljünk ki a sok közül: a honfoglaló ma­gyarság nem a Kárpát-medence népeitől tanulta az ekés földművelés mesterségét, hanem már ennek birtokában érkezett utolsó európai állomására. Nagyon érde­kes önálló fejezet szól még a koronázási jelvényekről. A kötetet, mint egyébként a sorozat minden egyes kötetét, szakirodal­mi tájékoztató és időrendi áttekintés egé­szíti ki. A legutóbb megjelent Magyar História­kötet szerzőjének, Barta Gábornak nem volt könnyű feladata: az erdélyi fejede­lemség megszületésének rendkívül moz­galmas történetét próbálja fölvázolni. A korszak politikusai szinte kivétel nélkül olyan pályát futnak be, mely az átállások és visszapártolások rekordjait produkálja; a kül- és belpolitikai erők olyan mérvű összegubancolódása tapasztalható ebben az időszakban, melyre korábban nincs példa, de a későbbi korból is csak az 1918—19- es évek hasonlíthatók hozzá. A szerző az eseményeket és tényeket beszélteti, s így a sorozatnak talán a legolvasmányo­sabb művét írta meg; csupán képanyagá­nak minősége az, amiben más kötetekkel szemben elmarasztalható. Mind Bakay Kornél, mind Barta Gábor munkája, de a sorozat valamennyi eddigi kötete a nemzeti önmegismerésnek hasz­nos kézikönyve, amelyek a történelmi is­meretterjesztés társadalmi követelményei­nek minden szempontból megfelelnek. Be­fejezésül csak annyit: ne feledjük, hogy az ilyen magas szintű ismeretterjesztés már egy-két generáció életében is lénye­gesen fejleszti a történelemben, vagy akár szélesebb körben véve: a múltban, jelenben, s a társadalomban való tájékozódást. A nemzeti önmegismerés pedig biztos nem­zeti öntudatot eredményezhet. Kovács László HOLMI BERECK JÓZSEF az idei sajtónap alkalmá­ból a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda J Vajanský utcai alapiskola diákjaival talál­kozott. CSELÉNYI LÁSZLÖ Krétakor című verses­könyvét ismerteti K. L. aláírású jegyzettel a kolozsvári Korunk ez évi szeptemberi száma. Ugyancsak a Krétakört recenzálja Gizela Mlhállková is a Pravda október 11-i számában Keď sa rodí básnik (Amikor köl­tő születik) címmel. CSONTOS VILMOS október 14-én Pozsony- püspökin (Podunajské Biskupice) volt író­olvasó találkozón. DÉNES GYÖRGY Fenyéren boróka című verseskötetét Sándor László ismerteti a Magyar Nemzet szeptember 23-i számában. FÖNOD ZOLTÁN Gondolatok a csehszlová­kiai magyar irodalom 30 esztendejéről cí­mű írását a Győrött megjelenő Műhely ez évi 3. számában olvashatjuk. FORBÁTH IMRE hátrahagyott aforizmáiból közöl egy csokorravalót Sándor László a Népszabadság szeptember 30-i számában. GÁL SÁNDOR két versét a Kortárs, egy versét pedig az Aljöld októberi száma közli. GRENDEL LAJOS novelláskönyvéről írt Varga Lajos Márton a Népszava szeptem­ber 29-i számában. GYERMEKKÖLTÉSZET. Egyebek közt ha­zai magyar költőink Tapsiráré-tapsórum című gyermekvers-antológiáját is ismertet­te Seres József a Magyar Hírlap szeptem: bér 30-i számában. KECSKÉS LÁSZLÓ Komáromi mesterségek című monográfiáját értékeli Sáry István a győri Műhely 3. számában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom