Irodalmi Szemle, 1979

1979/9 - —ász—: Holmi

is ideértve, a legtöbb adattal alátámasztva. A könyv talán legértékesebb fejezete (A magyar társadalom képe a 11. században) számtalan régészeti lelettel támasztja alá a történészkörökben szinte egyöntetűen elismert tényeket. Hogy csak egyet emeljünk ki a sok közül: a honfoglaló magyarság nem a Kárpát-medence népeitől tanulta az ekés földművelés mesterségét, hanem már ennek birtokában érkezett utolsó európai állomására. Nagyon érdekes önálló fejezet szól még a koronázási jelvényekről. A kötetet, mint egyébként a sorozat minden egyes kötetét, szakirodalmi tájékoztató és időrendi áttekintés egészíti ki.

A legutóbb megjelent Magyar Históriakötet szerzőjének, Barta Gábornak nem volt könnyű feladata: az erdélyi fejedelemség megszületésének rendkívül mozgalmas történetét próbálja fölvázolni. A korszak politikusai szinte kivétel nélkül olyan pályát futnak be, mely az átállások és visszapártolások rekordjait produkálja; a kül- és belpolitikai erők olyan mérvű összegubancolódása tapasztalható ebben az időszakban, melyre korábban nincs példa, de a későbbi korból is csak az 1918—19- es évek hasonlíthatók hozzá. A szerző az eseményeket és tényeket beszélteti, s így a sorozatnak talán a legolvasmányosabb művét írta meg; csupán képanyagának minősége az, amiben más kötetekkel szemben elmarasztalható.

Mind Bakay Kornél, mind Barta Gábor munkája, de a sorozat valamennyi eddigi kötete a nemzeti önmegismerésnek hasznos kézikönyve, amelyek a történelmi ismeretterjesztés társadalmi követelményeinek minden szempontból megfelelnek. Befejezésül csak annyit: ne feledjük, hogy az ilyen magas szintű ismeretterjesztés már egy-két generáció életében is lényegesen fejleszti a történelemben, vagy akár szélesebb körben véve: a múltban, jelenben, s a társadalomban való tájékozódást. A nemzeti önmegismerés pedig biztos nemzeti öntudatot eredményezhet.

Kovács László

HOLMI

BERECK JÓZSEF az idei sajtónap alkalmából a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda J Vajanský utcai alapiskola diákjaival találkozott.

CSELÉNYI LÁSZLÖ Krétakor című verseskönyvét ismerteti K. L. aláírású jegyzettel a kolozsvári Korunk ez évi szeptemberi száma. Ugyancsak a Krétakört recenzálja Gizela Mlhállková is a Pravda október 11-i számában Keď sa rodí básnik (Amikor költő születik) címmel.

CSONTOS VILMOS október 14-én Pozsony- püspökin (Podunajské Biskupice) volt íróolvasó találkozón.

DÉNES GYÖRGY Fenyéren boróka című verseskötetét Sándor László ismerteti a Magyar Nemzet szeptember 23-i számában.

FÖNOD ZOLTÁN Gondolatok a csehszlovákiai magyar irodalom 30 esztendejéről című írását a Győrött megjelenő Műhely ez évi 3. számában olvashatjuk.

FORBÁTH IMRE hátrahagyott aforizmáiból közöl egy csokorravalót Sándor László a Népszabadság szeptember 30-i számában.

GÁL SÁNDOR két versét a Kortárs, egy versét pedig az Aljöld októberi száma közli.

GRENDEL LAJOS novelláskönyvéről írt Varga Lajos Márton a Népszava szeptember 29-i számában.

GYERMEKKÖLTÉSZET. Egyebek közt hazai magyar költőink Tapsiráré-tapsórum című gyermekvers-antológiáját is ismertette Seres József a Magyar Hírlap szeptem: bér 30-i számában.

KECSKÉS LÁSZLÓ Komáromi mesterségek című monográfiáját értékeli Sáry István a győri Műhely 3. számában.