Irodalmi Szemle, 1979

1979/8 - FIGYELŐ - Ozogány Ernő: Két könyv Einsteinről

fél© időgép, melynek segítségével tetszés szerint lehet visszafelé közlekedni az idő­ben. Bár Einstein kimondja, hogy ez elvi­leg sem lehetséges, mindez Fercslk köny­vének rajzai és magyarázatai alapján válik könnyen elképzelhetővé és érthetővé. A tudományos ismeretterjesztő művek egyik sajátossága, hogy — általában hely­szűke miatt — csak megemlítenek néhány adatot, vagy következményt, amit az el­mélet magába foglal. Laikusok számára ez sok esetben adatokkal való zsonglőrkö- désnek tűnik. Mivel Fercsik nem kívánja Einstein egész munkásságát bemutatni, s csak egyetlen témakörrel foglalkozik, le­hetőséget tud keríteni a részletek bemu­tatására is: közli a csaknem fénysebesség­gel közlekedő űrhajó sajátidejének meg­határozási módját — ez alapján az olvasó maga is kiszámíthatja, hogy melyik csil­lagra mennyi idő alatt lehet eljutni —, görbült világunk sugarának meghatározá­sát és még sok érdekes számítási módot is. Az ismeretterjesztő cikkek, tanulmányok az elmúlt években meglehetősen sokat fog­lalkoztak a fekete lyukak fizikájával és a kvantummechanika, valamint a relativi­táselmélet disszharmóniájával. Ez a könyv mindkét kérdést közérthetően megvilágít­ja. Világszerte egyre nagyobb érdeklődés nyilvánul meg az ismeretterjesztő iroda­lom iránt. A laikusok zömét azonban el­riasztja e munkák nagy részének tudálé­kos, néha ködösítő stílusa, máskor pedig bosszantja a szájbarágó művecskék gyer­meteg gagyogása. Joggal. Mert ismeretter­jesztést csak a mindenkori igények és ál­talános műveltségi színt figyelembevételé­vel, megfelelő szakismeretek birtokában és jó ismeretterjesztő készséggel lehet és kell művelni. Miként e két nagyszerű könyv szerzője, Lánczos Kornél és Fercsik János is teszi. Ozogány Ernő Lapzárta után kaptuk a hírt, hogy szeptember 14-én elhunyt EMIL BOLESLAV LUKÁC a jeles szlovák költő és műfordítód Halálával nemcsak a szlovák irodal­mat érte pótolhatatlan veszteség, de a magyar literatúra is egyik leglel­kesebb hívét és tolmácsolóját vesz­tette el. Ugyancsak lapzárta után értesültünk FARKAS JENŐ szeptember 18-ra virradólag bekö­vetkezett haláláról. A hatvanas évek­ben megjelent két verseskönyvével és műfordításköteteivel írta be ne­vét a csehszlovákiai magyar iroda­lom történetébe. Mind Emil Boleslav Lukáčtól, mind pedig Farkas Jenőtől folyóiratunk következő számában veszünk búcsút. A szerkesztőség

Next

/
Oldalképek
Tartalom