Irodalmi Szemle, 1979

1979/8 - LÁTÓHATÁR - Tőzsér Árpád: Virradat a ceruza körül (Ľubomír Feldek verseiről)

■a bratislavai Slovenský spisovateľ könyvkiadó szerkesztője. Verskötetei: Jediný slaný domov (Egyetlen sós otthonod, 1961), Kriedový kruh (Krétakör, 1970), Paracelsus (1973), Severné leto (Északi nyár, válogatás, 1974), Dvaja okolo stola (Ketten az asztal körül, 1976).

JEGYZETEK

1. A költői szórendbontásnak — inverziónak — a szlovák költészetben sokkal nagyobb a hagyománya, mint a magyarban. A szlovák költők a klasszikus Ján Hollýtól a modern Valentin Beniakig és napjainkig olyan mértékben eltérnek a természetes szórendtől, hogy az sokszor már a szöveg megértését is lehetetleníti. A szlovák versben például ma is általános a beszélt nyelvben teljességgel ismeretlen fordított genitivusz. „Sloboda všetkým sveta národom!” (Szabadságot a világ minden nemzetének!] — énekelte Hviezdoslav a jambus kedvéért, s a mai kötlő (s az ötvenes évek költője még inkább) már akkor is „sveta národom”-ot mond (a helyes „národom sveta” helyett), ha a forma nem kényszeríti erre. A szükségből erény lett, a „költőiség” ismérve.

2. Versképző módszerük a századelő imagistáihoz közelíti őket: azok számára is a kommentáló elemeket háttérbe szorító kép, az egész verssé tágított metafóra volt ■a fontos.

Dudor István: Kép a háború ellen, 1979, tempera