Irodalmi Szemle, 1979
1979/6 - Turczel Lajos: Gyermek- és ifjúsági lapjaink 1919—1938 között
egyik tanulmányában (Munkásszlnjátszásunk hagyományaiból. Hét, 1960. évi 23. és 24. sz.) olvashatunk azokról a műsorokról is, melyeket megfelelő alkalmakkor (például május elsején) gyermekszereplők adtak elő. A középiskolás diákok számára kiadott lapok közül elsőként a Turul jelent meg. Ezt a kezdetben kézzel irt „szépirodalmi diáklapot” (hetilapot) a pozsonyi gimnázium V. osztályos tanulói 1919 áprilisában indították meg; az irka formátumú pár oldalas lapot a 9—10. sz. körül már 400-nál több példányban „kapkodták el” a terjesztési helyéül kiválasztott korzón. A nacionalizmus búsongó hangjait megszólaltató Turult (és testvérlapját, a Vakációt) néhány hónapos fennállás után a hatóságok tiltották be. Az ugyancsak 1919-ben megjelenő Juventus és Ex VI szintén csak néhány számot értek meg, és ugyanaz lett a sorsa az Érsekújvárott 1924-ben indított Mária-kongregációs lapnak, a Hajnalnak is. A későbbi középiskolás lapok közül a legnagyobb jelentősége és hatása a Losonci A Mi Lapunknak volt. Ezt az 1921—1932 között fennálló s havonként megjelent „diák- és cserkészújságot” egy állásából elbocsátott magyar tanár, Scherer Lajos szerkesztette. Az első években teljesen régi vágású lapként mutatkozó A Mi Lapunk az 1925— 26-os évfolyamaitól kezdve — amikor a prágai Szent György Kör főiskolás cserkészei állandó munkatársaivá váltak — meglepő változáson esett át, és az akkor kibontakozó romantikus cserkészifjúsági mozgalomnak, a regösmozgalomnak (és részben a belőle kinövő Sarlónak is) központi fórumává, szellemi műhelyévé vált. „Érdemes kinyitni annak a folyóiratnak az évfolyamait és megrajzolni belőlük azt a fejlődési vonalat, amely a szlovenszkói magyar ifjúság lelki átalakulásának hű tükrét nyújtja, ha nem is mindig világosan, tisztán kivehetően, de mindenesetre, úgy, hogy abból a fogékony érzékű szemlélő sokat kiolvashat” — írja A Mi Lapunkról Krammer Jenő (A szlovenszkói magyar ifjúsági folyóirat kérdése. Magyar Figyelő, 1934, 1—2. sz.). A lap jelentőségét és profilját a legteljesebben Szalatnai Rezső nagyszabású visszanéző tanulmánya rajzolta meg (Scherer Lajos és A Mi Lapunk. Irodalmi Szemle, 1969. évf. 3. sz.). A lap hasábjain a regösmozgalom célkitűzéseit tartalmazó, a cserkészmozgalom és az önképzőkörök radikális megreformálásáért harcoló cikkek mellett megtaláljuk Móricz Zsigmond híres írását (Gyalogolni jó), Szabó Dezsőnek a csehszlovákiai magyar ifjúsághoz intézett kinyilatkoztatásszerű leveleit és Győry Dezsőnek az újarcú magyarságot meghirdető verseit és programcikkeit. Győry mellett más íróink (Darkó, Egri, Szombathy Viktor, Tamás Lajos stb.) is sűrűn küldenek írásokat a sablonos diáklapból izgalmas mozgalmi fórummá emelkedő és kultúr- s irodalompolitikai kérdéseket is bátran fölvető A Mi Lapunkba. A lapnak ez a meglepő metamorfózisa úgy ment végbe, hogy azt radikálisnak nem nevezhető, de a fiatalság lelkesedését becsülő jóhiszemű és jóindulatú szerkesztő sokáig észre sem vette. Annái inkább észrevette a szülők konzervatív része, a cserkészet ortodox formáihoz mereven ragaszkodó cserkészvezetői kar és a klerikális sajtó. A keresztényszocialista lapoknak A Mi Lapunk ellen intézett sorozatos támadásai végül is durva kampánnyá és a szülők körében megszervezett bojkottá erősödtek. Ezt a céltudatos kampányt és bojkottálást Scherer meghátrálása és a lapnak a Sarlótól való elhatárolása sem tudta már kivédeni, s A Mi Lapunknak 1932 elején be kellett szüntetnie a megjelenését. A lap elleni kampányból az ellenlábasként életre hívott Tábortűz is kivette a részét. Ez az 1930-tól 1938-ig fennálló, klerikális szellemben szerkesztett cserkész- és diáklap a Csehszlovák Cserkészszövetség Magyar Tanácsának hivatalos lapjaként Jelent meg. Főszerkesztője Mrenna József érsekújvári gimnáziumi tanár volt, de a szerkesztés tényleges munkáját a komáromi bencés gimnázium tanárai — közülük elsősorban Bíró Lucián — végezték. Itt említjük meg azokat a felekezeti jellegű ifjúsági lapokat (Katolikus Ijjú, Őrálló, Református Ijjú, Református Leány/, melyek elsősorban a közép- iskolások számára készültek. Azt a hiányt, amelyet A Mi Lapunk megszűnése a baloldal felé tájékozódó diákság körében okozott, az agilis losonci középiskolások saját erejükből próbálták áthidalni. Először egy röpiratszerű füzetet adtak ki (Középiskolások, ahogy ők látják helyzetüket], 1933-ban pedig létrehozták az Indulást, amely — Krammer Jenő találó megálla
