Irodalmi Szemle, 1979

1979/5 - Carlo Castellaneta: Karácsonyi kirándulás (novella)

iroda közepén egy olajkályha ontja a meleget. Nem néztünk egymásra, mintha nem- is ismernénk egymást. Fémből készült polcon apró karácsonyfa, rajta gömbök, melyek, felgyulladnak és kialusznak.

— Ismeri-e ezt az asszonyt? ...

A rendőrőrmester egy papírlapról vezeték- és keresztnevet olvas fel.

— A nagyanyám — kiáltom. — Mi történt?

— Elfogatási parancsot kaptunk maguk ellen.

— Ez biztosan tévedés — vágja oda Gianni. — Mi a fenével vádolnak bennünket?

De sápadt volt és rádöbbentem, hogy mindennek vége, és nem éreztem se félelmet,.

se sírni nem akartam, csak azt éreztem, hogy minden hiába volt, és nagyanyám ujjait látom, amint még görcsösen markolásznak a takaró alatt.

Cséfalvay Eszter fordítása<

TYAMIR II. — 1956, 135X120 cm, vászon, acryl