Irodalmi Szemle, 1979

1979/1 - Dobos László: Hólepedő III. (regényrészlet)

„Most a koponyacsontot nézi, ez a szabály, így tanultuk mi is”. — Hall engem, kérem? Valami idétlen hangdarab esik ki a száján, érthetetlen. — Fáj? A jobb szem rebbenése a válasz. Az ujjak a tarkóra csúsznak. — Fáj? A szemek csukva maradnak, a zsibbadt fájdalom pillanata véget ért. A test meg­rándul. Láz fátyoloz a szemekre. — Nyissa ki a szemét, kérem, válaszoljon! A tárgyak körvonalai összefutnak, az orvos alakja reszket a lány szeme előtt, vé­konyra szűkül, meghajlik, kiegyenesedik. — Emelje a kezét! Megmozdulnak az ujjak, a kézfej, a jobb kéz a mellek irányába csúszik, s derék­szögben megáll. — Tovább ... A bal kéz még addig sem ér el. Az orvos emeli, fordítja a karját. Artikulátlan nyö­géssel tiltakozik a lány. Mellkasát vizsgálják, bordáit, a hasát kopogtatják sokáig. Végigtapogatják a combját, térdét, lábszárcsontját, bokáját. — Emelje a lábát! Hallja a parancsot, érti, de a test mozdulatlan marad. — Próbálja még egyszer ... még egyszer ... még egyszer ... Az akarat egy ponton megtörik, a lány lába nem engedelmeskedik, alsóteste mintha valami mélységbe lógna. Nincs. Szurkálják a combját, fölemelik kissé, fadarab­ként visszaesik. A szoba összecsúszik, a fehérségből szürkülő, sötétedő karikák maradnak. Ép sze­mével a mennyezetet fogja, tükörnek nézi a fényesség pontjait, arcát kívánná látni, egyedül csak ezt. — Hall engem, kérem? Egyre hangosabban szólongatják: — Tartsa nyitva a szemét! A rövid hajú orvos a szemét nézi, széthúzza a szemhéját. — Figyeljen rám, kérem ... Már messziről jönnek a hangok. Érzi, hogy feltámasztják a nyakát, és vállánál fogva húzni, feszíteni kezdik a testét. Elbillen vele az asztal, tolják a magas ágyat, futnak vele, feje fölött elvillannak a fénytükrök, egyik sem mutatja arcát. A biblia szerint Isten hat nap alatt teremtette a világot. A lány hat nap és hat éjjel vergődött e világ sötétségében, nem tudván magáról; nyöszörgéssel, gurgulázó, érthetetlen szavakkal volt csak az élők között. Halál lesz-é sorsa vagy élet, nem tudták megmondani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom