Irodalmi Szemle, 1979

1979/3 - —ász—: Holmi

S ezzel arra szeretnék utalni, hogy ma még sok a gondunk. Ezért több tehetsé­ges fiatal bevonásával folytatni kell a megkezdett kutatást, nemcsak a kontrasz- tivitás, de az alkalmazott nyelvészet sok más területén is. Mégpedig, míg erre in­tézményes kereteink nem lesznek, addig vagy a Komenský Tudományegyetem Ma­gyar Tanszéke vagy pedig a CSEMADOK mellett működő tudományos szakkörök szervezhetnék és irányíthatnák az ilyen irányú kutató tevékenységet. Szanszkij professzor, szovjet akadémikus ismert elve, „... a nemzetiségi iskolák munkájának további javítása elképzelhe­tetlen az orosz nyelv és a tanulók anya­nyelvének konfrontálása, a két nyelv tör­téneti összevetése és tipológiai elemzése nélkül”. Bertók Imre ennek az igénynek tett egy részterületen eleget következe­tesen marxista szemléletű, igényes nyelv- tudományi dolgozatával, követésre méltó elmélyültséggel és mindenki számára nemcsak nyelvi, de elvi megalapozást is nyújtó tudással. A csehszlovákiai magyar dolgozók élet- körülményeit kutató tudományos élet fel­adata lenne a szanszkiji gondolat kibővíté­se, mert a nemzetiségi csoport kulturális életének további javítása elképzelhetetlen a magyar és a szlovák nyelvre épülő kul­túrák konfrontálása, két nyelv, Irodalom, történelem, zene stb. történeti összevetése és tipológiai elemzése nélkül. E nagy munkának egy részterületét tárta fel Ber­tók Imre kiváló szinten. Mózsi Ferenc HOLMI A Honismeret nemrégiben megjelent 1978/5—6. számában A „Sarló” jegyében címmel Halász Péter számolt be a szlová­kiai magyar fiatalok elmúlt évi honisme­reti kerékpártúrájáról és az őrsújfalusi Nyári Művelédési Táborról. Ugyanebben a lapszámban Vörösmarty Géza írt ismer­tető jegyzetet a Mintagyűjtemény Tolna megye népi hímzéseiből című szekszárdi kiadványról. Terjedelmesebb szlovákiai összeállítást közöl a Kortárs ez évi márciusi száma. Kulcsár Ferenc, Tóth László és Varga Imre egy-egy versén, valamint Szabó Gyu­la rajzain kívül Roncsol László esszérész­letének is helyt adott a szerkesztőség A szlovákiai magyar költészet újabb stá­ciói címmel, amelyben a szerző a fent em­lített három költő és Mikola Anikó verseit elemzi. Görömbei András Zs. Nagy Lajos Isapur dalai, Tóth László Átkelés és Var­ga Imre A medve alászáll című verseskö­teteiről írt kritikát. Tőzsér Árpád fordítá­sában jelent meg a folyóiratban Vladimír Mináč A felkelés című esszéje, de helyet kapott Itt Vladimír Reisel ismertetője a Slovenské pohfadyrol, valamint E. Fehér Pál tisztelgő ír^Sa is a Sarlóról. Andrej Plávka, Vladimír Reisel és Ján Kostra ver­seit Koppány Márton és Varga Imre for­dításában^ közli a folyóirat. Az Alföld márciusi számában megjej^nt Dobos László Hólepedő című regénknek befejező része. Ugyanitt olvasljíító Gö- römbei András portrévázlata is a cseh­szlovákiai magyar íróról Lélek és törté­nelem címmel. A Kritika márciusi sz^ma Forbáth Imre — ma címmel részleteket vett át Bodnár Gyulának az Űj Szó február 2-i számában megjelent írásából. y A Szegeden megjelenő Kincskereső már­ciusi számában Varga Imrének jelent meg öt gyermekverse. Februárban mutatták be Békéscsabán a Jókai Színházban Mollére Tartujfe című vígjátékát, amelynek egyik főszerepét Ropog József, a komáromi Magyar Terü­leti Színház művésze játszotta. A csehszlo­vákiai magyar színész Orgon-alakításáról Oravecz Imre ír elismerően a Film—Szín­ház-Muzsika március 3-1 számában meg­jelent kritikájában. A Népszabadság március 6-i számában megjelent Könyvszemléjében Bata^Äire egyebek közt Koncsol László Kísértétek és elemzések című tanulmánygyűjteményét is ismerteti. ' —ász—

Next

/
Oldalképek
Tartalom