Irodalmi Szemle, 1978
1978/10 - Cselényi László: Az emberélet útjának felén (vers)
CSELÉNYI LÁSZLÓ Az emberélet útjának felén i/i Tüsketáj bűvös jelkép az erdő kolostor-sötét kirakat-sárga Egyetlen lakott szöglete jelképek otthona részletekben-kiküzdött Menedékhely maradéktalan gondolat jelkép-fagy kifacsart agy Ösztöneink értekezlete szigorúan elvi selhetetlen 1/2 Tüskeágy töviskes képzelet kénytelen képzelet trilla-sokk Magasfeszültség-hegy többlet-egy tekercs-ária kettészakadt A bőr alatt feszülő hengerek telepített képzelet hiány-fa Feszítik az izmait dühös vita-kín a bőre elszakadt 1/3 Filmszalag szakadozik ki tudja szerette-é röpíti villamos A kalauz nem kéri a jegyét szerette volna el él vezeti Puskacső-tilos szerelme éle izma tágul rendszeres galoppban Képletes kolostora kigyúl kétezer fokon hiánytalan 1/4 Tuskevágy tökéles hiány képezi a képzelet ciánja Magasfeszültség-hegy gyolcs-szobák a villanykörte számozott magánya Acetilén köd nyelve kiégett gondolat határtalan szoba Képletes születése sütött bőre alatt a film tovább szakad
