Irodalmi Szemle, 1978

1978/9 - Gál Sándor: Szentuccája (elbeszélés)

Kovácsné a hír hallatára leült a karggRpcftgri Bdcj6 .le itolraoi 9[9büt s lásH .msVl — — Eltűnt? SeJUasóH cglBV B JÉH — — El. Apám azt mondja, biztosan elfogták — Eltűnt... — ismételte Kovácsné az előbbi szót, de most mái; qiýs tWSVK&lMalü I|9ngJa,(^s»íitíflt!nfi(^ftôpSí»i#?lSllt,aôS?Sí1% r5®SBÍHl tárgyra. — Mindig csak a rossz hír, mindig csak a baj... Én meg itt vagyok^ lgí#f£Q a ház, a gazdaság minden gondjával — kezét íelpúposod^j^ggg^t^^iijjfjgf’Je­lezve Böskének, hogy a baj, a gond nem fogyni, de növekedni fog. — Neked j^gtjgie­íftSSS1 áHS6dMk®ift,fanJS^áAS^ mÍK^s?z«l’a ínugaiiirn i»araM k^gye^k^,,,, ÍÖ llIBlílÖSB ygl Hb .JÍBÍVlrí >(9nl9d9aS'l3 — Meglásd, Jánosnak nejj,g§i^|^j|. jimbisv )lö[ ír.iéM nžvliyn .JioliBi loiquaanÉtea'ioq — Ha legalább J^ákát. VflaKiBfitejíáBÉab-ÍPyailíiíSg • E .Bdaoi iBggBayíomoj! ölti aJbnocn — ánütíöj 9ÍJ6I3 — — A nagycsaládosokat. .ibsqfil elöltem ögíimeigam BiéaÉlubsom óiqe nSTsfi; iWűfrnog ,9ygüg b ,iW .9l9)niJl9l Bslaöj Blsobnaldlaa lájíaötl biTaóP á?ŕ yfifflídlí? sí Jänal b nsygo ,1Í9>Í S9 Bil ,Bn .JÉgfira sltegnaigam ufiaoilábnüsa SöEme}RíYmefi;'Bi>S§c?§ .id 9)bs93l Jarfaöfl 9n9l b a ,9lsôn J9blöl b lÉm loiliía •C %?a4fe#Mr?d wiííi* . ',J0>l61 tí9yi!95191 ujfii &. ...JODoapíeíTiiBnasni , finom lolrta si> nBüIfiriÍGíf *iis>íb .BHeygr, ;bííoíiuy51 ÍIÍH9S íSS?iel?á^f/iiamm§j/íftHiiil ,JoMaödaoii4 a ,:so jlélbuí Í9i9dni9a6xari aóqsjJul ^Ir.jail .úíMögkft^öláttí, i?,## JdÄ Mítö %dfeí9iS6#PWn-aTBVItfe*"§i?»jaS«áíô}5e ViStB^Ph áTTiA- s,$fc|^ÓnMnHUfflffSA bgägmjli&lífibŕífílsSbsUe}! jngn jh>^ .jiQjeiesa b ásJygolíg iôll9m ejlaôdaoiil Jüillan afil&g —■—lá^fásr-Bboaoíni — ai qsaim A .BilaJxaaqal ,íxe aíbui 9iiaö8 .ő[ llov ea ilenöJsi jíifea giHDdä*:gi>imt£ív kíHétitan v<JiftaUiiho6y;Ife»Siító}j(aÉ/íttá4é^9a8 s»öm4íM1,ii4íb hatottál nem mozdult. Ült a karospadon, erőtlenül, gooätóatok- nélkitílőSü ,3Z6gtteäB& í4ri?ftíftgl3®^¥f©*i??:eíí'íöázb)4W|^’ tíeiŕvV^>#^0íŕ’jWfíyij8effla¥tí#1-íriiv-'m 9t9)ni2Í9l Bjiaöl .ölöfckaésízButoBgíMn raégäiai^Éiftt,Bni®mot§ttS\dmagáfej«ä3liÉUi«st5fiJsifi,nlŔ$laS®aäsô® Jtón Mpjffln4Itafi#pjö$Qtt® sal osôb) s> agyi.fcioJi tajtsödá ItoHo tfl yotöf; ;'uv,üÚ&ms (fíödgníttüíüSV ejírtüft — az amúgyis bolondot — bolondítja. De valóbanôt>elofláltÍfl;í01980kfôsá9ÍiJtáallWQäi}ÄJl Gerő után most már jó lesz a habókos .Ma&^feM&s^e$^bSiM%hgteaéŠ1áLta magát némán, mire jutottál... Engedi a tehetetlen jgggp^g^l_fgg^Sffí^Miasl- lét, combját, s bolondnak kín^y§nS}a8á59^Vtg86^F!i1nifi(8011^a£SÖílq b nedöjiaödaoiiq Jóska a lány nyomába indulfssríöpáv .í^sp4oqiéB)é3rg9t$íiDbíétfflaráíÓt»les845lJilfctt «an még a fejés ideje! Visszafordulni szégyellett, Jánoska is bement az udvajtfé^giiáitj/jóska ^í^jfesfeoSfS^STÍS^-B^fMd^^^^ W^g3é»#flb4&H. ,íW»«ítflň iji&tfe — úgy tűnt — gunyorosan játszadozó napsugarakban. Az utca a vihar kadt.m/$& jfo*¥ffr8 tíftB8S&Mk nfófflft gy^Mfétfltt6AnöW1^a-tí^1HtikÁtéjfHd^e- W^änfíš11:*^5!* 1g«éiíykgÍ9^s9F/?Stók')iöfflllda &aS8?ár hÓSÁiMJrisÉIÍ&P vm$y ‘.mtóitäk °Fssij33rai§zl«H wsié^nh,, ^:iwsz,qs^é4oíi?fer^,.Ms\sM* cigány a fal melletti széken ült bóbiskolva, hóna alatt a hegedűjét szorongatta álmában is. A remény hozta, hogy hátha,IjCÉ^^dgtilŕ^<»MnM^iitlÍF«&sá)e mulatni való kedve mostanában senkinek se mulj^g^ljg ^0^g^,_hqgg0<^^g^mést 4iBp^jííi'a° ,la^cfíoPl§il füiffe ^tífícy3,JÍo^ft™uuM;c\'jl9vr oii szántán , vo ive o e e m. jnebpom piaovnosid )J9J9XÍ91 mga JUnmaa JbBitm lijjlíäp — Hé, Jóska — kezdte az egyik Szilasi-unoka —, fiat a csizmád Iiol veszítetted el? — Valami menyecskénél hagyta11 —sc¥Žáftioťf8 'ä- ťSfe>a—^ôttŕzfá&á>S0?negijfSffi^iíŕitrak.-“22 iMm tiiSmš9méňy§Mäi&.bnom - Sôifnl ­— Mert ugye, mit is csinálna vele, ha üres a ggtyája ... _ .JoIbv snoq Jbvó? s)}öilQ)Bl9} lódoHBlóa 6 a ,íoiauaonBi&oioq a, lötajlaoa 9ji9vl9 an^oBvoX Jóska állt a sunancok előtt, s nezte a földet. PirosDoske engeni^mvott estere,, nem titeket, gondolta, de nem nézett föl. A legénykék a sikerükön ' fefinrzäuíva®. fovább csipkedték szavaikkal a némán álló mezítlábas Jóskát. Sjiéltív evoH — Bőr a monya csapott rá a gúny^^^jjQjjj )SB ,Bi:nont A .Bibuí neiaiöi b áaaO — — Az hát, dohányzacskót hord a lá^^fe^eo aaiM iioaönssa b ygod ,bB«olÍBH -

Next

/
Oldalképek
Tartalom