Irodalmi Szemle, 1978

1978/8 - LÁTÓHATÁR - Korzenny, Jan: A mai csehszlovákiai lengyel irodalom

Ezzel az íróval kapcsolatosan meg kell jegyeznünk, hogy azok közé a kevesek közé tartozott, akik az 1968—69-es válságos években a iobboldali-opportunista Irányzatok vonzáskörébe kerültek, és haláláig nem volt képes helyesen tájékozódni a csehszlovákiai politikai helyzetben.

Az ötvenes évek második felében új nemzedék jelentkezik, amely a régió irodalmi életébe új elemeket hoz, bár valamilyen alapvető elvi áttörésről ez ideig még nem beszélhetünk. Antológiájuk címe, Az első repülés (Pierwszy lot 1960) világosan szimbolizálja ezt a költő csoportot, akik közül mindenekelőtt Wladyslaw Sikorát és Wilhelm Przeczkát emelhetjük ki. Ugyanebben az anotlógiában debütált a reménykeltőeu fejlődő Adolf Dostal (1941—1963), aki 22 éves korában tragikusan elhunyt. Hátrahagyott verseit a Zwrot című lengyel kulturális havilap kiadója 1970-ben A szél húrjai (Struny powietra) című verskötetben jelentette meg.

Bizonyos értelemben kísérletnek nevezhetjük Wladyslaw Sikora (1936) Küszöb (Próg 1961) című verskötetét is. Ebben a költő elfordul a regionális irodalom addigi hagyományos és szűkkörű felfogásától, eredeti versformával kísérletezik és egyéni alkotómódszert keres. A világhoz való viszonyát zárt költői képekben fejezi ki, amelyek a belső gondolatgazdagság bizonyítékai. Költészete intellektuális költészet, erősen lírai, amely az élet szépségeiről elmélkedik, a Beszkidek szépségeiről és a költőhöz közelállók sorsáról, olyan költészet ez, melyet részben az Ifjú Lengyelország nemzedék és a mai lengyel és cseh irodalom avantgardista irányzatai befolyásolnak. Későbbi verskötete a Nyár [Lato 1966) és kisebb elbeszélései ugyancsak felmutatják a költő fejlődését.

Ezt a művészi szintet már nem éri el Gustaw Sajdok (1933), Mielőtt megpendülnek a kaszák (Zaniu roztzvoniasie kosy 1976) című verskötete. A költő személyes — intim — lírával próbálkozik, természeti lírával és olyan versekkel, melyekben a szocialista társadalomban élő ember biztonságáról szól.

Oj irodalmi műfajjal — bökversekkel — gazdagította a tešíni irodalmat az orvos Janus Gaudyn (1935). Versikék című kötete (Fraski i frasiczki 1967) és aforizmagyűjteménye, a Mondatok (Zdania 1969) az emberek mindennapi gyarlóságaira vonatkozó, sok szellemes szólást és utalást tartalmaznak. Néhány szatirikus elbeszélését és aforizmáját a Roháč és a Dikobraz is megjelentette. Az utóbbi években élvonalbeli lengyel irodalmi folyóiratok érdeklődnek munkái iránt.

A regionális költészet hagyományos fogalmán kívül esik a Fény árnyékok (Swiatlo- cienie 1977) című versgyűjtemény, a fiatal költők első közös kötete, akik főiskolát végeztek s ma újságírók vagy társadalmi dolgozók, mint Kazimierz Kasper (1946), Tadeus Wantula (1950), Jan Daniel Zolich (1948). A Fényárnyékok tulajdonképpen olyan antológia, amely a fiatal költők alkotó törekvéseit képviseli. Költészetük teljesen Intellektuális, mely az életstílusnak és az irodalomnak új felfogásából merít. Közülük eredeti képisége és friss költői nyelve révén J. D. Zolich tűnik a legtehetségesebbnek, aki jelenleg már önálló kötetet készít.

A tešíni körzetben élő lengyelek irodalmi életének széleskörű fejlődési lehetőségei vannak. Erről egész sor — mintegy hatvan — kiadott könyv tanúskodik. A kezdő szerzők közül mindenki megjelentetheti munkáit a hetente háromszor megjelenő A Nép Hangjá-ban (Glos ludu), a Zwrot című havilapban, a népszerű Sziléziai Naptárban (Kalendarz Šlaski), a Visszhang (Echo) című járási lapban és a lengyel tanítási nyelvű iskolák számára szerkesztett folyóiratokban (Ogniwo, Jutrzenka). Az írók könyveiket az osztravai Profil kerületi kiadónál jelentetik meg, amely a köztársaság egyetlen, lengyel nyelvű könyveket kiadó intézménye. A kiadón belül létezik a Lengyel Kiadói Kör, amely a kiadó igazgatójának tanácsadó szerve és az új szerzők felkutatásának kezdeményezője. A kiadó utasításai szerint együtt dolgozik a szerzőkkel. Néhány tagja a kiadásra kerülő publikációk recenzense. Az ezen a területen élő cseh olvasókat az itt születő lengyel irodalomról és eredményeiről a Nová svobod-t (Oj Szabadság) című kerületi napilap, az osztravai kulturális havilap, a Tvorba és a Literárni mésičník informálja.

A tešíni terület, népével és gazdag kulturális hagyományaival mindig olyan föld volt, melyen a történelem otthagyta a maga nyomait. A mai kor is új fejezetet ír. Várható, hogy az ismeretetett irodalom ezt a születő újat is visszatükrözi.