Irodalmi Szemle, 1978

1978/8 - LÁTÓHATÁR - Roman, Michal: A szlovákiai ukrán irodalom 1945 után

funkcionáriusként a párt- és állami szervek, nemzeti bizottságok munkájában, a falu kollektivizálásában, a kulturális forradalomban stb., éppen ezért aligha lehet elvitatni abbéli igyekezetük érdemét, mellyel rögzíteni kívánták Kelet-Szlovákia háború alatti és utáni életét. Nem véletlen tehát, hogy leggyakrabban a frontharcokról, partizáncsapatokról, illegális megmozdulásokról és az elmaradott falvakról írtak, melyek a kommunisták vezetésével fellázadtak a kizsákmányolók, a fasiszták ellen; és természetesen, ábrázolták az újarcú szocialista falut és építőit.

E témákat talán Jurko Borolics dolgozta föl a legsikeresebben, novellákban, melyek a Darunok (Ajándék), Sztorinka zsityja (Az élet arca), Pid odnim nyebom (Egyetlen ég alatt), Pisznya zsityja (Az élet éneke), Choral Verchovini (Verhovina gyöngye). Z ridnich berehiv (Otthoni partok) és a Pid szpilnim nyebom (Közös ég alatt) című kötetekben jelentek meg. Novellái új művészi értékekkel, lélektani motívumokkal, lírai képekkel és történetekkel gazdagították az ukrán és a csehszlovákiai irodalmat egyaránt. Számos művét kiadták Ukrajnában, nálunk csehül és szlovákul is.

Fedor Ivancsov szintén annak az ábrázolására összpontosította figyelmét, amit átélt Kárpát-Ukrajna megszállása alatt, a Buzuluk és Prága között lezajlott harcokban: hogyan változott meg az ukrán falu és főként az ember a kollektivizálás idején; hogyan emelkedett föl a földműves a falu szocializálásával. Erről mesélnek a Pidij- majetyszja chliborob (Emelkedőben), Otaki gyila... (Ilyen történetek...), Vdalinu zpid szolomjanoj sztrichi (A szalmatető alatt), Znovu doma (Ojra itthon), Ljudi

v sztroju (Oton) című kötetekbe gyűjtött novellák.

Vaszil Zozuljak, Ivan Prokipcsak, Andrej Kuszko, Ivan-Hric Duda és mások részt vettek a partizánmozgalomban, a háborút követő esztendőkben pedig a politikai és kulturális élet alakításában. Közben rengeteg élményt, tapasztalatot gyűjtöttek művészi munkájukhoz. Különösen Zozuljak dolgozott szorgalmasan, több drámát, novellát, elbeszélést, regényt írt. A legismertebbek: V krivavom tumanye (Véres ködben), Szvitlo

i tyinyi (Fény és árnyék), Na krutich povorotach (Éles kanyarokban], Nyezlamnyi krila (Törhetetlen szárnyak), Nyeszkorenyi (Megalázhatatlanok). Főként ez utóbbi érdemel figyelmet, mely trilógia, probléma- és konfliktusgazdag tabló az első világháború idejéből, az Osztrák-Magyar Monorchiában, a cári Oroszországban, a Balkánon és másutt uralkodó viszonyokról. A szerző elmondja, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után miként keletkeztek új államalakulatok a Szovjetunióban, Magyar- országon és Szlovákiában; az ukránok hogyan támogatták a magyar és szlovák tanácskormányt. Megjelennek a könyvben orosz, magyar és szlovák kommunisták.

Ivan Prokipcsak a Ranok (Reggel), Borotyba pocsinajetyszja (Kezdődik a harc), Vibojini (Vízmosások) című novellagyűjteményekkel gyarapította az ukrán irodalmat; Andrej Kuszko a Szeljanszka pravda (A falu igaza), Opovidannja (Novellák) című kötetekkel; Ivan Hric-Duda novellás kötetében, az Eltérésekben viszonylag plasztikusan, realisztikusan és megbízható művészi színvonalon ábrázolta a háború előtti falu életét, és idézte, mi mindent hozott a szocializmus a falusi embernek.

Irodalmunk uralkodó műfaja, kezdetben és ma is, a novella; megjelent persze néhány terjedelmesebb elbeszélés, regény, sőt, az említett trilógia is. Az ukrán írók úgy ahogy elsajátították a novellaírás mesterségét, gyöngébb eredményeket mutat föl regényirodalmunk.

Az utóbbi esztendőkben új költők, próza- és drámaírók gazdagították a csehszlovákiai ukrán irodalmat: Viktor Hajný, Peter Gúla, Stefan Hosztinyak, Michal Drobnyak. Szergej Makara, Mikulás Kszenyak, Ilja Galajda, Vaszil Dacej, Jozef Selepec, Mirosz- lav Németh, Larisza Molnár, Stefan Hanuscsin, Maruszja Nyachaj, Milan Bobak és mások. A fiatalok alaposabb intellektuális-irodalmi-művészeti-szakmai fölkészültséggel léptek az irodalomba, kritikusabban közelítettek mindenhez, ami a háború utáni években történt Kelet-Szlovákia irodalmi, gazdasági, politikai életében. A fiatal költők közül formaművészetével, érettségével elsősorban Stefan Hosztinyak, Michal Drobnyak Ilja Galajda és Miroszlav Néineth hívta föl magára a figyelmet. Korábbi verseikben még a hatvanas évek szovjet költészetének hangjai csendülnek, idővel azonban sajátos stílust és nyelvet alakítottak ki maguknak. A hazafiságot, internacionalizmust, szerelmet, szépséget, munkát és a békéért vívott harcot V. Grendzsa-Donszky, Szergej Makara, Viktor Hajný, Peter Gúla, Milan Bobak, Maruszja Nyachaj s mások énekelték meg versekben.