Irodalmi Szemle, 1978
1978/8 - KÖZÖS HAZÁBAN - Lenko, Július: Virág és dal, Vagy, Város, ó, város... (versek)
VAGY Madarak játszi röptét nem ismerem tavaszi bokrokon át, benned raboskodom, mint végtelen időben az órák, mint idő a fákban ősz előtt, mikor a kert fáradtan elpihen — vagy pirosra fest a mézga-csöpp, vagy aláhullok férgesen. város, ö, VÁROS... Város, ó, város, ablakok raja, mögöttük lányok, őszhajú asszonyok, illat legyezget és lágy szellő csobog. A fiú nézi vágyva s egymaga. Keddenként kocsik zörögtek hosszan. A piacon nyüzsgés, akárha méhek szállnak a hímes ťéten s döngicsélnek. Állnak a sátrak tarka sorokban. A kocsik zaján átszüremlett néha, mint cuppog a cselédlányok talpa, mögöttük az úrnők, gúnyák sokadalma — mindig a piacon ért véget a séta. A falvak lányai kosaruk mélyéből kirakták a vajat, tojást és a mákot úri garasért. — Jaj, mintha ellopnák azt, amit az anya megvont gyermekétől. Dénes György fordításai
