Irodalmi Szemle, 1978
1978/7 - ÉLŐ MÚLT - Szénássy Zoltán: Csokonai és Kultsár István levelezése
3EIL© MIPra Szénássy Zoltán CSOKONAI ÉS KULTSÄR ISTVÁN LEVELEZÉSE Csokonai 1797 tavaszától mintegy háromnegyed évig tartózkodott Komáromban. Édes István, a kollégium rektora a vándorpoétát a kosztos diákok lajstromába vette, s Laky Bálint mellett „de jure” praktizált a vármegyeházán. Csokonai életének a legboldogabb hónapjait töltötte Komáromban. Már magát is szinte komárominak érzi, és azt tervezi, hogy a Péczely halálával elárvult Mindenes Gyűjtemény helyett kiadja a Nyájas Múzsa című antológiát. Erről ír Széchenyi Ferenc grófnak a Komáromból 1798. január 23-án keltezett levelében: „... összeszedtem írásaimat, amellyek részént eredeti, részént görög, deák, francia, német és olasz nyelvből fordított darabok . .. Ezeket összeszedvén, itten Komáromban Nyájas Múzsa név alatt ki akartam adni.” A város életébe való beilleszkedésről vall a Bálint napja című versének ez a részlete is: Apropos, bizony majd el is felejtettem, Hogy én komáromi poétává lettem ... Egyre gyakrabban fordul meg a jómódú Vajda-háznál, és teszi a szépet Júliának, vagy ahogy ő írta, Lillának. S hogy elnyerhesse kegyét Lillának, Vajda Pál szenátor uram szépséges leánykájának, biztos kereset után néz. Esedezve fordul Festetics György grófhoz, kérdi, hogy valamelyik iskolájában professzori álláshoz juttassa. így kerül kapcsolatba a költő a Festetics-házzal és elnyeri a gróf jóindulatából a csurgói gimnázium tanári állását. Csokonainak Festetics-csel kötött ismeretsége dolgozatunk szempontjából is érdekes, mivel a Festetics családnál volt alkalmazva Kultsár István, mint az ifjú gróf nevelője. Csokonai Komáromból keltezi a grófnak címzett levelét: „... Lejöttem 1796 Komáromba, s a vármegye mellett praktizáltam ... az én csendességet szerető lelkem s az én nyájas múzsácskáim irtóznak a Verbőtzy táborának zajgő lármáitól... Én egyedül professzor szándékozok és óhajtok lenni, és egyedül a Nagyságod birtokában, ha erántam Nagyságod olly kegyes lenni méltoztatik...” Csokondi azonban nemcsak a tanári állást, hanem a tudós hírében álló Kultsár barátságát is elnyerte. Joggal felmerül a kérdés, miért épp Kultsárt fogadta fel nevelőnek fia mellé Festetics gróf. Talán azért, mert ekkorra már több mint egy évtizedes pedagógiai pálya van a llterátor mögött. Tanított Komáromban, Szombathelyen, Esztergomban. Alapv Gyula korának egyik legműveltebb magyarja volt, aki a német, francia, olasz, latin, görög nyelveken kívül jártas volt még a szláv nyelvekben is. Még komáromi tanárkodása alatt adja ki első művét: Bajnoknék levelei Ovidiusból címmel. Szombathelyen írja: Laudonnak nándorfehérvári győzelme című történelmi munkáját. Szintén Szombathelyen gyűjti össze. és adja ki Mikes Kelemen törökországi leveleit is. A mű előszavában írja: „Midőn ezen levelek kiadását magamban eltekéllém, a Magyar Történetek gyarapítására igyekeztem. Nem is kételkedem, hogy tzélomnak meg ne feleljen iparkodásom. Több Magyar Uraknak emlékezetes dolgai bőven s hitelesen fel vannak itt jegyezve. Nevezet szerint emlékeznek a levelek Rákótzi Ferentz Fejedelemről ... s a. t. Urakról, kiknek bujdosó állapotja nemtsak az ő Nemzetségeikre nézve: hanem a Hazára nézve is érdemes a vizsgálásra.” Tehát megállapítható, hogy a keszthelyi Georgikon alapítója jól megválasztotta fia nevelőjét. Csokonai és Kultsár barát-
