Irodalmi Szemle, 1978

1978/6 - ÉLŐ MÚLT - Balogh Edgár: A regösjárástól a munkásmozgalomig

hol Fábry Zoltán szép szavát fűzi a divatos költőpap nevéhez, közölve „az emberrrm- gyar Mécs László” üdvözletét, hol egy diáköngyilkosság kapcsán az „ósdi iskolakapu.’' kirobbantására buzdít, s — politikai fenntartással ugyan — a pedagógia felfrissítésére Ilyen példához folyamodik: „Messze Szovjetoroszországban új iskolatípus keletkezett az őrsi rendszeren, praktikus nevelésen, önbizalomfejlesztésen, erdei bölcsességen alapuló pionír iskola.” Még ugyanazon a nyáron lezajlik az első vándorlási verseny, a legjobb mesélők és dalosok „regös” címet kapnak, s a losonci diák- és cserkészújság, Scherer Lajos tanár A Mi Lapunkja, közli a vándorélményeket. Ugyanott feltűnnek az első Ady-idézetek és versek is, irodalmi tájékozódásban követve a parasztorientációs szembeszállást konzervatív szülők és tanárok úri előítéleteivel.

Az állami és katonai igazgatástól független, legfeljebb a szülök és tanárok befolyása alatt álló csehszlovákiai magyar cserkészetben egyre szélesebb erőket mozgatott a „regösjárás”, s amikor 1927 elején az ötvenedik találkozást ünnepelték városi és falusi ifjúság között, a központtá erősödött Szent György Kör kiáltványban szegezi le, hogy befeléfordulás helyett a cserkészek „elvállalhatják a szervezetlen falusi ifjúság sorsának irányítását egy szépségekben, kultúrában, ügyességekben gazdagabb falusi élet felé”. Egyre több szó esik a néprajzi gyűjtésről, egy idevágó pályázat munkáit a Budapestről felkért két néprajztudós, Györffy István és Solymossy Sándor bírálja meg, s egy falusi „pajtás”-mozgalom elképzelésével egyidejűleg a sajátos „népi kultúra” fejlesztésében fogalmazódik meg az az erő, amellyel ez a mozgalom „nemcsak a falusi, de a városi magyarság megújhodásához is hozzájárul.” Előbb Móricz Zsigmond, majd Szabó Dezső eredeti írásai jeleAnek meg A Mi Lapunk konzervatív részről is, népi oldalról is igénybe vett hasábjain, a regösdiákok Ady-köteteket kapnak ajándékba, s a honismereti és néprajzi kötődés erősödésével megjelenik a fiatalok nyelvezetében jelszóként a demokrácia. Egy nyílt hírlapi vita során kialakul a kisebbségi elhivatottság — egy emberséges messianizmus — céltudata is, és a vitafél, Győry Dezső, Ojarcú magyarok című verskötetével mintegy történelmivé varázsolja az új utakon járó fiatal értelmiséget. Amikor a népi irányzat a középiskolai önképzőkörökben is feltör, s a régi tekintélyelvek helyébe a népuralom bármennyire elvont, mégis szociális él'i célirányát állítja, váratlan hévvel minden oldalról megkezdődik az ellentámadás.

Először Budapesten dördült el az ítélkezés: Berzeviczy Albert akadémiai elnök egyszerűen cseh uralmi befolyásra vezette vissza a szlovenszkói magyar ifjak Ady-kultu- szát, nemzetietlenség vádját emelve mozgalmuk ellen. 1927 novemberében egy brünni Kazinczy-emléktábla avatása alkalmából Jankovics Marcell, a pozsonyi Toldy-kör elnöke, támadta meg ünnepi beszédben az új nemzedék „modern” irodalmi eszményképeit, mögöttük egy nemzetellenes „általános emberi világnézet” destruktív törekvéseit sejtetve. Az ünnepséget követő diákgyűlésen Alapy Gyula komáromi keresztényszocialista politikus tovább ment, és nyíltan marxizmussal és bolsevizmussal vádolta a népi irányzatot, egy fordulattal a csehszlovák polgári demokrácia nyakába varrva az ilyen tévelygéseket. A sikeres ellensakkhúzás az volt, hogy e sorok írója néhány hónapra Budapestre költözött, s ott a haladó diákkörök segítségét kérte. Sikerült is az Eötvös- kollégisták, a szegedi Bethlen Gábor Kör és más népi irányzatú csoportok, valamint a Híd folyóirat köré tömörült székely diákok közreműködésével megszervezni 1928 tavaszára az „ezer magyar diák Ady-estjé”-t, s erre az alkalomra megjelentetni Szabó Dezső, Móricz Zsigmond, Kodály Zoltán, Féja Géza, Kodolányi János, Erdélyi József és több már író bevonásával Ifjú szivekben élek címmel egy Ady-röpiratot, bizonyságául annak, hogy ez a kultusz nem „becsehelés”, hanem az egyetemes magyar új nemzedék társadalmi és eszmei tájékozódása.

Baj nem jár egyedül. A konzervatív támadásokkal egyidejűleg a csehszlovák iskolaügyi hatóságok megvonták A Mi Lapunk terjesztési jogát, s az 1928 nyarára tervezett regösvándorlásokat betiltották.

A kétfrontos küzdelembe keveredett Szent György Körnek egyetlen kivezető útja maradt: a népi mozgalom önállósítása az állami iskolarendszertől és a kaszinóktól, a magyar konzervatív körök fészkeitől. Ebből a törekvésből született 1928 augusztus havában a gombaszögi táborverés Rozsnyó mellett, a Sajó völgyében. Bár a meghirdetett „regösiskola” ide vonzotta még a cserkészcsapatok középiskolás ifjait, a Csallóköz, Mátyusföld, Ipolyvidék, Gömör és Tiszahát elnevezésű tábori őrsök vezetése már a főiskolások kezébe került, s a nemzetközi cserkész-liliom helyébe Itt került először zász