Irodalmi Szemle, 1978

1978/10 - ÉLŐ MÚLT - Vígh Károly: Simándy Pál (1891—1978)

•szításéit. Erről maga Győry az erdélyi Független Szemlének 1936-ban adott interjújában Így emlékszik meg:

„A haladó mozgalom lényeges eszmei alapjait még 1923-ban a Madách-körben rakta le Simándy Pál. Körülötte csoportosuló fiatal írók, tőle kaptuk jelentős szellemi ösztönzéseinket. Ű állított be az Ady—Szabó—Móricz szellemi irányvonalba, ö hirdette elsőnek Szlovenszkón az új magyar realizmus alaptételeit. Ő hirdette elsőnek a szocializmus világáramlatának fontosságát, jelentőségét a kisebbségi élet és ember számára .. ,”5

Balogh Edgár is megírja a Hét próbában, hogy Győry, Simándy, Darkó mozgalma Losoncon a húszas évek elején előttük járt.6

Talán a legtermékenyebb és a legjelentősebb éve volt Slmándynak az 1923-as esztendő. Publicisztikai tevékenysége is kiszélesedik ekkor. Legfontosabb cikkeit a Kassai Naplóba írja, amely lapról Fábry méltán mondja el: „a szlovenszkói értékirodalmat 1921-től 1925 első feléig, de mindenesetre 1922, 23, 24-ben a Kassai Napló jelentette.”7

Simándy irodalmi, publicisztikai tevékenysége sokoldalú. Lelkes hangú cikket ír Romain Rolland Gandi-portréjáról, kesernyés hangvételű miniatűröket rajzol Jézusról, Arany Jánosról, Jeremiás prófétáról, Petőfiről, Lutherről, gúnyoros, már-már cinikus •élű krokikat jelentet meg Rontó Pál álnéven. S amit még a baráti köre is meglepetéssel fogad: Losoncon Irt verseit az öreg Ignotus a Kassai Napló irodalmi mellékletében „Eretnek-énekek” összefoglaló címmel közli le.

Közben egzisztenciális gondok gyötrik és ezért 1924-ben „Kultúra” néven egy könyvkereskedést vesz át, illetve nyit meg Losoncon. „Ügy véltem — írja visszaemlékezéseiben —, nekem az üzlettel is missziót kell vállalnom és teljesítenem. Elsősorban a szlovenszkói magyar Irodalom támogatását, propagálását.” Boltjának kirakatát csakugyan megtölti a szlovákiai magyar írók könyveivel, fényképeivel s a könyveket ismertető újságcikkekkel. Nem lévén kereskedő, a helybeli konkurrenciával számolva: az erdélyi és a magyarországi vallásos kiadókkal létesít kapcsolatokat, hogy a Losoncon megnyílt református teológia hallgatói között terjeszthesse ezek kiadványait. A teológusok valóban lelkes és állandó látogatói boltjának, amelyben még kölcsönkönyvtár is működik. Simándy eme tevékenységéről írja Szalatnai egyik emlékező cikkében: „Simándy ... szellemi tájékoztatót rendezett be a pult mögött a teológusok részére.” Sörös Béla, a teológia igazgatója meg is tiltotta, hogy látogassák Simándy könyvesboltját. Sokan azonban továbbra is eljártak a város eme szellemi műhelyébe.

Losonc és a csehszlovákiai magyarság sokat köszönhet Simándynak azért a tevékenységéért is, hogy a magyar irodalom számos kiválóságát sikerült megnyernie szlovákiai vendégszereplésre. Nagy érdeklődéssel kísért irodalmi esteken vendégeskedtek Losoncon Móricz Zsigmond, Móra Ferenc, Karinthy Frigyes, Schöpflin Aladár, Ascher Oszkár előadóművész és mások. Különösen Móriczcal sikerült Simándynak bennsőséges viszonyt kialakítania. Móricznak 1927-ben megvalósult első diadalmas szlovenszkói turnéja során emlékezetes sikere volt Losoncon. Simándy közvetítésével ekkor kerültek a nagy magyar író kezébe Győry Dezső versei és Móricz Később a Nyugatban írt elismerő véleményt a legnagyobb szlovenszkói magyar költőről. A Móricz és Simándy közti meghitt kapcsolatnak köszönhető a szlovenszkói magyar irodalomról készült korabeli értékelés is. Az író 1929. december 3-án kelt levelében felkéri Simándyt: „Nagyon szeretném, ha a Nyugat karácsonyi számában írnál egy cikket a szlovenszkói könyvhétről, ennek keretében összefoglalva tömören az ottani írói élet tíz évét. Kik és mennyit írtak s adtak ki. A közönség mit jelent. A jövő...” Simándy összefoglalóját a Nyugat 1930. évi januári száma „A szlovenszkói magyar irodalom tíz éve” címen közli le.

A húszas évek végén új kulturális munkaterületen bontakozott ki Simándy Pál kiváló szervezőkészsége. A losonci YMCA (Ifjú emberek keresztyén szövetsége) magyar titkárának kérték fel. A szervezet — melynek akkori — igazgatója Meggyesi Sándor volt — emberbaráti jótékonykodással foglalkozott, a humanitás gyakorlását tűzte a zászlajára és egyik főmunkaterülete az ifjúság nevelése volt. Simándy Pál saját YMCA-titkári tevékenységéről ezt a találó és frappáns összefoglalást adja: „Főleg munkásfiatalokkal foglalkoztam. Csoportokat alakítottam belőlük, s mert előírás volt, hogy a bibliából kell kiindulni, elkezdtem nekik a hegyibeszédet magyarázni... A hegyibeszédből indultunk ki s a fiaim egy szép napon a kommunista pártban kötöttek ki.” Valóban: nem kevesen a munkásfiatalok közül kommunistává váltak, sőt, egyikük-másikuk jelentős