Irodalmi Szemle, 1978
1978/1 - FIGYELŐ - Varga Imre: Kollin Ferenc: A Prager Könyvkiadó története
Ezt a hézagot tölti fel Kollln Ferenc — az Irodalomtörténeti Füzetek 92. darabjaként megjelent — munkája. A kis könyv javarészt Prager pozsonyi működésével foglalkozik, hiszen a kiadó itt jelentette meg magyar könyveinek nagy részét. Magyarországon kívül működő könyvkiadók közül az ö nyomdájából került piacra a legtöbb magyar nyelvű könyv. Az eddigi kutatások szerint ez 1935 és 1938 között 67 kötet. Dicsérem a szerző buzgalmát, amit az anyag összegyűjtésében tanúsított. A könyvek ugyanis — mivel Magyarországon kívül működő kiadóról van szó — nem kerültek az Országos Széchényi Könyvtár köteles kötetei közé, s a kiadó irattára valahol Pozsonyban elkallódott (?), s maga Prager életrajza is a közönség előtt nagyrészt ismeretlen volt. Kollin Bodnár István, Bihari Mihály, Nádass József szóbeli visszaemlékezése és Prager Jenőné levelei szerint, valamint a fellelhető sorozatkatalógusok és könyvkritikák alapján összeállította a Prager Verlag történetét és eszmei szervezőjének életrajzát. E szerint Prager Budapesten született 1894-ben. Liberec textilipari főiskoláján végzett tanulmányokat, s itt került a munkásmozgalomba. Később Budapesten kereskedelmi alkalmazottként dolgozott s belépett a magyarországi Szociáldemokrata Pártba. A háború kitörésekor bevonult katonának, orosz hadifogságba esett; negyven hónap után sikerült megszöknie. A proletárdiktatúra alatt a Vörös Hadsereg katonájaként Gödöllő városparancsnoka Is volt. A Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe szökik, textilüzletet nyit. Később kiadói tevékenységbe fog; Kunfi Zsigmond csoportjának folyóiratát, a Világosságot, s az Osztrák Szociáldemokrata Párt egyik elméleti folyóiratát is ő adja ki. Bécsben jobbára német nyelvű könyveket jelentet meg. Az Osztrák Szociáldemokrata Fárt betiltása után elvesztve támogatóit, Csehszlovákiába költözik. Itt folytatja könyvkiadását a demokratikus és szocialista meggyőződésű olvasók számára. A fasizálódó Európában kétségtelenül haladó tett az övé. Kiadványainak hatásköre nagy területű. Pozsonyban nyo mott magyar nyelvű könyvei átkerülnek Magyarországra (kijátszva a horthysta rendőrség figyelmét), megjelennek Erdély és Jugoszlávia magyar könyvárusainál, sőt elkerülnek a tengeren túlra is. Példaként említem, hogy Bodnár István könyvéből IAz én falum árnyékában) 1600 példány jutott el Dél-Amerikába, Észak-Amerikába 2000 példányt küldött ugyanebből a kötetből a kiadó. Prager csehszlovákiai működésének kezdetén megszerezte a Szociáldemokrata Párt támogatását s az államvezetőség bizalmát. Kiadta az ötkötetes Magyar Masa- ryk sorozatot és Beneš tanulmánykötetét Nemzetek forradalma címmel. Az így biztosított anyagi és erkölcsi előnnyel (hivatalos támogatással) meg tudta szervezni fordítói gárdáját, sorozatterveket készített (Új Európa Könyvesháza, Új Európa Kistükre), díszes könyvjegyzéket jelentetett meg. A Prager Verlag kiadványainak visszhangja mutatja a kiadó népfrontos tevékenységének jelentőségét a hitlerizmustól veszélyeztetett Európában. Solohov, Van- őura, Iván Olbracht, Egon Erwin Kisch, I lja Ehrenburg, Karéi Čapek és a többiek magyarra fordított könyveit örömmel ismertették a hazai népfrontos újságok és a -magyarországi haladó lapok, folyóiratok — a Munka, Szocializmus, Literatúra, a Magyar Újság, Szép Szó, Magyar Nap, Nyugat stb. Prager pozsonyi működését az 1938-as politikai események szakították félbe. Sok tervbe vett könyvet már nem jelentethetett meg, például a legjobb csehszlovákiai magyar írók műveit vagy Upton Sinclair regényét, a William Foxot. Prager Jenő 1972-ben halt meg Londonban. Kollin könyvét a haszonnal tanulmányozható Bibliográfia — A magyar nyelvű kiadványok és sajtóvisszhangjuk —, a magyar nyelvű sorozatok jegyzéke és a vonatkozó irodalom felsorolása zárja. A kiadvány további munkára, kutatásra ösztönöz bennünket. (Akadémia Kiadó, 1977) Varga Imre
