Irodalmi Szemle, 1978
1978/7 - LÁTÓHATÁR - Mikola Anikó: Perui indián mesék és legendák
A CAPIRONA FA Egy erdei favágó gyermekei egyszer megkérdezték vénségesen vén nagyanyjuktól, mi az oka annak, hogy a capirona fa hol „szíííí”, hol pedig „tá tá tá tá” hangot hallat. A nagyanyó Így válaszolt: „Figyeljetek csak ide: a »szílíí« úgy hangzik, mint a sirás. így sír a capirona fa, amikor a favágók között fiú születik. Sír, mert tudja, hogy a fiú felnövekszik, favágó lesz belőle, és kivágja, lecsonkolja, megnyomorítja őt. A »tá tá tá tá«, ami úgy hangzik, mint a nevetés, azt jelzi, hogy leány született a világra. Az asszonyoktól nem kell félnie, azok sosem bántják. Ezt az örömét fejezi ki nevetéssel.” Ez a meggyőződés olyan erősen gyökeret vert az Amazonasz vidék favágói között, hogy amikor a capirona fát sírni hallják, így szólnak: „Fiú született”, ha meg nevet a fa, azt mondják: „leány született”. a kísértetjárta hely Egy ifjú, aki a San Luis birtokon lakott, hírét vette egyszer, hogy a Varade- rillo tanyán, amely egy legua távolságra esett a birtoktól, valami ünnepség készül. Hívta a barátait, hogy tartsanak vele, de egyiküknek sem volt kedve hozzá, így hát elindult egyedül. A San Luisból Varaderillóba vezető utat egy kis patak szeli keresztül. Ezen a helyen a közhiedelem szerint kísértetek tanyáznak és hol disznó, hol fekete bika képében üldözik az arra járókat. Az ifjú a késő éjszakai órákban tért haza a fiesztáról, s amikor a patak közelébe ért, egy kristálytiszta vízerecskét vett észre, amely az útmenti lupuna fa törzséből buzgott elő. Ugyanakkor egy újszülött sírása ütötte meg a fülét, a fa törzse mögül pedig egy titokzatos hang így szólt hozzá: „Fogd az újszülöttet és vidd haza”. Az ifjú ijedtében futásnak eredt és meg sem állt hazáig. Később álmában ismét hallotta a hangot, amely most így korholta őt: „Gyáva voltál. Ha megfogadtad volna a tanácsomat, a világ legboldogabb emberévé tettelek volna.” Mikola Anikó fordításai A KECSUA EREDETŰ SZAVAK JELENTÉSE: Chullachaqui — az erdő démona, amely bármiféle élőlény alakját magára tudja venni, hogy megtévessze áldozatát. Ha azonban emberalakban jelenik meg, a bal lába — ami csenevész marad és karmokban végződik — mindig elárulja kilétét. Catahua — gigászi méretű fa, amelynek deszkáját hajóépítésre használják, gyantája gyógyító erejű. Yanapuma — fekete jaguár. Yacuruna — víz alatt élő ember, víziember. Perunak ebben a tartományában még él a hiedelem, hogy a folyók és tavak fenekén emberek élnek fényűző palotákban. Maquisapa — hosszú kezű majom. Capirona — 10—14 méter magasra növő fa, deszkája sárgás-fehér, épületfának használják. Latin neve: Calycophyllum Spruceanum Bent. A szomszédos Brazíliában „Pau mulató” néven ismerik. Legua — mérföld. Legua Peruban kb. öt és fél kilométer.
