Irodalmi Szemle, 1977

1977/4 - HAZAI TÜKÖR - GÖMÖR - Veres János: Széttekintés a rimaszombati járásban

Az 1831—32-es kolerajárvány Idején Ka­zinczy Ferenc vesztegelt Tornaiján néhány napig. A város határában 1926—29 között új- kőkorszakbeli urnatemetőt tártak fel. VÄRGEDE községben a Kubinyi-családnak több tagja élt a múlt században. Az egyik kastélyt 1865-ben Ybl Miklós tervei szerint építet­ték, feljáróját Izsó Miklós faragta. Petőfi Sándor, amikor 1845-ben itt járt, ezt írta Úti jegyzeteibe: „Pompás napo­kat töltöttem Várgedén ... Említésre mél­tó Kubinyi R. könyvtára, amely magában foglalja az angol, francia, német, olasz és spanyol irodalom remekelt, s csaknem az egész magyar irodalmat.” Petőfi egykori szálláshelyét emléktábla jelöli. VECSEKLŐN a Juhász-család háza szintén arról neveze­tes, hogy itt szállt meg egykor Petőfi Sán­dor. A házat részben átalakították, de a kertben még áll a vén körtefa, mely alá Petőfi lepihent a barátaival. Följegyzései szerint innen rándult ki Somoskőre és Salgóra. Volt a házban egy ajtó, melyre Petőfi rávéste a nevét, azt az ajtót azon­ban ma már nem lehet előkeríteni. RIMASZOMBAT A Május 1. kert (városkert] legszebb ré­szén áll Tompa Mihály szobra. A költő 1817. szeptember 28-án született Rima­szombatban. Tompa szülőházát a háború pusztította el. 1944. december 19-én, dél­előtt 10 órakor bombatalálat érte. Az em­léktábla darabjait a helybeli múzeumban őrzik, akárcsak a Tompa-ház pontos ma­kettjét, amit 1902-ben készített Molnár Ge- rő tamásfalvi asztaloslegény. A múzeum­ban ezen kívül Tompa íróasztala, karos­széke, több használati tárgya, könyve és néhány kézirata is megtalálható. Elég sok Tompa-kéziratot őrzött meg Wallentinyi Ida, Győry Dezső nővére. Tompa szobrát Holló Barnabás készítette, aki 1866-ban született Alsóhangonyban (Gömör m.). Előbb a pes­ti iparművészeti iskolában, majd Stróbl Alajos mesteriskolájában tanult. A rima- szombati Tompa-szoborról (1902. június 4- én leplezték le) Stróbl Alajos és Fadrusz János a legteljesebb elismeréssel nyilat­koztak. Petőfi Úti jegyzeteiben megemlíti, hogy 1844 nyarán Pest városában „két gömöri fiatal emberrel” barátságot kötött. „Sz. Lajossal, aki igen jó fiú... és H. Jancsi­val.” 1845-ben Rimaszombatba érkezve ezt a két barátját iparkodott megtalálni. „H. barátom látott el szállással, mi nem cse­kélység tisztújítás idejében — írja a köl­tő. — A puszta földön kelle hálni.” Szűk mellékutcában áll a nevezetes háromabla­kos Huszth-ház. Falán márványtábla hir­deti: „E helyen szállott meg 1845-ben Petőfi Sándor.” A régi vármegyeház 1798-ban épült, francia-barokk stílusú műemlék, a város legszebb emeletes háza. Földszintjén ma üzletek vannak, emeletén műhely. Ebben az épületben választották meg Petőfit a megye tiszteletbeli táblabírájává 1845-ben. Az okmányokat, melyek Petőfi megválasz­tását bizonyítják, a helybeli levéltárban őrzik. A Széplaky-család, melyhez Petőfit me­leg barátság fűzte, annak a háznak az emeletén lakott, melynek földszintjén ma a Čedok utazási iroda van. Széplakyék kézzel faragott íróasztalán, az utolsó Szép- lakyné elbeszélése szerint, Petőfi verset írt. Az asztal néhány évvel ezelőtt még a múzeumban volt. A rimaszombati vízimalom (ma már más célt szolgál) hajdan földszintes építmény volt, a kapuján lévő évszám szerint 1823- ban készült. Az Üti jegyzetekben külön bekezdés örökíti meg Petőfi itteni izgal­mas vízi kalandját. „A város alatt foly a Rima vize, melyben úgy megfürödtem, hogy majd bele fúltam. Nem nagy víz, hanem éppen malom alatt esett a für­dés, hol egyenest keresztül akarván csap­ni, a habok alá sodortattam.” Petőfi 1847-ben (valószínűleg Losoncról jövet) ismét járt Rimaszombatban. Bejébe igyekezett Tompához, aki akkor már ott lelkészkedett. A régi gimnáziumról lentebb még szólunk, ám irodalmi vonatkozásai miatt e helyen is meg kell említenünk. A magyar és szlo­vák irodalom ismert képviselői közül Mik­száth Kálmán, Pósa Lajos, Kiss József, Bo- don József, Janko Jesenský és Ivan Krasko a múlt században egy ideig ebben az isko­lában tanultak. A gimnázium tanulója volt két kiváló szobrászunk is: Holló Barna­bás és Izsó Miklós. Mikszáth Kálmán 6 éven keresztül, 1857- től 1863-ig járt az iskolába. A rimaszom­batiak egyébként megőrizték a gimnázium 1860. évi, bársonyba kötött albumait is, melyek a Pegazussal kacérkodó diákok kezdetleges verseit, novelláit tartalmazzák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom