Irodalmi Szemle, 1977
1977/4 - HAZAI TÜKÖR - GÖMÖR - Veres János: Széttekintés a rimaszombati járásban
osztályokat megszüntette, s ezeket csak II. Lipót uralkodása alatt, 1790-ben állították ismét vissza. Az 1851-ben kibocsátott rendelet lehetetlenné tette az intézet további fenntartását. Az iskola 1853-ban a rimaszombati protestáns gimnáziummal egyesült. Az 1680-as években Osgyánban született Korponay Jánosné, Géczy Julianna, a „lőcsei fehér asszony”. RADNÖTON született 1850. április 9-én Pósa Lajos költő és hírlapíró. Szegény sorsú szülei a rimaszombati gimnáziumban taníttatták. A felső osztályokat Sárospatakon végezte el, aztán tanár akart lenni. Beiratkozott a pesti egyetemre, de csakhamar arra kényszerült, hogy tollával keresse meg a kenyerét. Verseket írt, s ezzel megtalálta igazi hivatását. Később a Szegedi Naplónál dolgozott, ahol Miksztáh Kálmánnak lett az utóda. Barátja volt Dankó Pistának, akinek több dalához írt szöveget. 1889-től haláláig ismét Budapesten élt. Benedek Elekkel együtt megindította az első irodalmi értékű gyermeklapot Az Én Újságom címmel. 1892-ben beválasztották a Petőfi Társaságba. Számos verskötete és mintegy 50 kötetnyi gyermekverse jelent meg. Szülőfalujában mellszobor hirdeti emlékét. R1MABRÉZŰ községben született 1843-ban Törs Kálmán író, újságíró. 1863—65-ben a Vasárnapi Újság, 1868—76 közt A Hon és az Üstökös című élclap, 1876-tól az Egyetértés, később a Pesti Hírlap belső munkatársa volt. A Petőfi Társaság egyik alapító tagja. Verseket, elbeszéléseket, politikai és irodalmi cikkeket írt. 1879-ben elsőként adatta ki Déryné naplóját. Főbb művei: „Margitsziget” (1872), „Garibaldi ifjúsága és hőstettei” (1898). R1MASZÉCSEN volt 1673-tól református lelkész Otrokocsi Fóris Ferenc teológiai és nyelvészeti író. Sok protestáns pappal együtt bebörtönözték, gályarabságba hurcolták. Szabadulása után egy ideig külföldön tartózkodott, majd visszatért Rimaszécsre. Később Gyöngyösön és Kassán élt. 1694-ben áttért a katolikus vallásra és I. Lipót császártól évdíjat nyert. 1696-ban Rómában teológiai, jogi és filozófiai doktorátust szerzett. 1699-től jogtanár a nagyszombati akadémián, s egyúttal a káptalani levéltár őre. Értekezéseit latin és magyar nyelven írta. 1718-ban halt meg Nagyszombatban. Életéről és irodalmi működéséről 1899-ben Esztergomban jelent meg monográfia. SAJÖGÜMÖR község Gömör vármegye legrégibb helységeinek egyike és ősi székhelye. Mátyás király „oppidum nostrum”-nak nevezte. A hagyomány szerint a sajógömöri szőlőhegyen zajlott le az a híres jelenet, amikor Mátyás király — hogy példát mutasson — kapát vett a kezébe, és a kíséretében levő főurakat is szőlőkapálásra kényszerítette. Mátyás emlékét a faluban Holló Barnabás szobra őrzi. Talapzatán a szőlőkapálást megverselő Garay János sorai olvashatók. Sajógömörön született Cinka Panna (1711—1772) s itt is halt meg. Sírjának helyét mindmáig nem sikerült megtalálni. Cinka Panna már 9 éves korában olyan tisztán hegedült, hogy a birtokosok Rozsnyóra küldték, ahol tovább képezhette magát. Csakhamar túltett mesterein, zenekart szervezett, s híre bejárta az egész országot, sőt külföldön is ismerték őt. Bandája fényes egyenruhában járt, s ő maga is férfiruhába öltözött. így is temették el, drága Amati-hegedűjével együtt. Hiteles szerzeménye nem maradt fenn. Petőfi Sándor 1845-ben egy éjszakát töltött a község fogadójában. SERKÉBEN volt regálbérlő Kiss József költő édesapja. A költő diákkorában innen járt be a rimaszombati gimnáziumba. Itt halt meg Balogh Sámuel író (1796— 1867). Fontos munkái: „A különc”, „Az ezüstlakodalom”. Serkében született Serki Szabó József író és irodalomtörténész. (1944-ben halt meg Cegléden). SZKÁROS faluban született 1827-ben Csider Károly, a „Március tizenötödike” című lap belső munkatársa. TORNALJÄN született 1903-ban Basilides Barna festőművész. A képzőművészeti főiskolán Rud- nay Gyula tanítványa volt. Festészetében nincsenek egymástól elkülöníthető korszakok. Rajzos, részletező előadásmód, meseszerű hangvétel jellemzi képeit. 1935-ben Brüsszelben bronzérmet kapott, majd 1942- ben Budapest főváros aranyérmét nyerte el. Párizsban, Bécsben, Prágában járt tanulmányúton. 1967-ben halt meg.
