Irodalmi Szemle, 1977
1977/10 - ÉLŐ MÚLT - Bél Mátyás: Zemplén megye leírása
16. Viszoka — Csehszlovákia, Nagymihályi j. — 1808. Vysoká. 17. Királyhelmec lásd III-2. 18. Kisgéres lásd IV-14 (12.) 19. Pólyán lásd IV-26 (25.) 20. Ágcsernő lásd IV—40. 21. Semjén lásd IV—29. 22. Ricse lásd IV. 30. 23. Szalók — Csehszlovákia, Nagymihályi J. — 1773: Slavkovce. 24. Szécskeresztúr — Csehszlovákia, Terebesi j. — 1920—27: Križovaný, Križanovce, 1927—48: Kerestúr, 1948—55: Zemplínsky Svätý Križ, 1955. Zemplinská Teplica. 25. Vajda lásd IV—1. 25a. Ajloch — Marsina szerint puszta Lelesz határában. — CDS1. I. 410. 26. Helyesen: Kanar, ma: Tiszakanyar — Magyarország, Szabolcs m. — Marsina: CDS1. I. 315. 27. Árpa, a régi Bihar megyében — Románia — Arpasel, CDS1. I. 370. 28. Helyesen: Zolunta, ma: Hőszalonta — Magyarország, Borsod m. — Marsina szerint CDS1. I. 435. Hejöszalonta (?). 29. Helyesen: Mycusa, ma Micskepuszta, puszta Biharpüspöki határában — Románia — Episcopia Bihar. CDS1. 405. 30. Helyesen: Hagmas. Marsina nem azonosítja. A biharmegyei Hagymás és Hagymás- falu jöhet itt számításba Románia területén. 31. Helyesen: Narher, ma puszta Marciháza határában — Románia — Martihaz. 32. Apa’, Marsina szerint puszta Berettyószentmárton határában. CDS1. I. — Magyar- ország, Hajdu-Bihar m. 33. Helyesen: Mycha. Marsina szerint puszta Lelesz határában. CDS1. I. 405. 34. Beseneu, ma Besenyő — Csehszlovákia, érsekújvári j. — Bešeňov, Marsina CD SÍ. I. 373. 35. Chernafolo, Csernafeld lásd Ágcsernő; a 83. jegyzetben. 36. Helyesen: Golsa, Golosa. Marsina nem azonosítja CDS1. I. 386. Hasonló nevű falu (Golica) van Zala megyében és Bánátban (Golcz). 37. Egregy, Fel-Egregy — Romániában — Marsina CDS1. I. 382. 38. Királyhelmec — Csehszlovákia, terebesi j. — 1920: Kráľovský Chlmec. 39.1. Rákóczi György, Erdély fejedelme 58 éves korában, 1648-ban halt meg. Lórándffy Zsuzsannát, második feleségét, 1616. ápr. 18-án vette nőül. Férje halála után Sárospatakon élt, hova 1650-ben meghívta Comenius Amos Jánost a híres pedagógust, aki ott 1654 júniusáig tanított. Comenius távozásának idejére esik özvegyi pihenőhelyén, Királyhelmecen a kastély felépítése. A halál 1660. ápr. 18-án érte utol. Királyhelmeci házát II. Rákóczi Ferenctől az utolsó leleszi világi prépost Benkovich Ágoston idejében vásárolta meg a prémontreiek számára a perneci apát az uradalommal együtt. Danielik: A prémontréiek 348. Vö.: a 12. és 13. jegyzettel. 40. A felirat eredeti szövege: SVSANNA LORANDFFY CELsissimi PRINcipis DOMini GEORGII RAKOCZY PRincipis TRANSsilvaniae RELICTA ANNO 1654 (DIE) I. MAI. A felirat szövegét Danielik János is közli (A prémontréiek, Eger 1866. 309.), de dátumát 1651-re, három évvel korábbra helyezi. Bél M. a Principis szóig nem jelzi a rövidítéseket, melyeket Danielik után közlünk. 41. Vajdácska — Magyarország, sátoraljaújhelyi j. — Bél M. Alsóbereck címszóban Vajnacska változatban is említi. Az Otsváry család Olchváryként ismertebb. 42. Alsóberecki — Magyarország, sátoraljaújhelyi j. 43. Felsőberecki — uo. 44. Bodrogszög — Csehszlovákia, terebesi j. — 1948—60: Klin nad Bodrogom, 1960-ban Bodrogszerdahellyel (Streda nad Bodrogom) egyesítették. Bél M. Karós és Bodrog- szerdahely leírásánál (IV-6 és 7.) Szegi alakban is említi. 45. Luka — Magyarország, sátoraljaújhelyi j. — 1927-től Bodroghalom. 46. Bél Mátyás etimológiája ingatag. Középkori okleveleink számos „Luka” személynevet — a Lukács változatát — ismerik. így hívták például a Zerdaheli Janus fiát, aki 1278-ban két okiratban is szerepel. (Szentpétery: Krit. jegyzék II. 2883, 2884.) A Luka falunév tehát személynévből — mégpedig a birtokos nevéből — képzett falunév is lehet.
