Irodalmi Szemle, 1977
1977/10 - A VALÓSÁG VONZÁSÁBAN - Török Elemér: Változó falvak, változó emberek
Már régebben izgatnak a falusi változások. Űjra és újra értékelem magamban mindazt, ami az utóbbi három évtized alatt szociális és kulturális téren végbement falvainkon. Értékeléseim középpontjában mindig az ember áll. Hiszen a falu arculatának és a mezőgazdaságnak a szocializálásával az ember is fejlődött, nőtt, mint a jó talajba ültetett fa. Oj értékrendszert alakított ki magában. Sajátjának vallja az új világot, annak törvényeit, eszméit. Pedagógusként éltem és figyeltem a falusi életet és riasztó példákkal is találkoztam. A túlzott anyagiasság, a divatok és látszatok kritikátlan elfogadása, számító „tiszteletben” tartása, az ostoba szokások majmolása. Ma már a falusi emberek gondolkodását is egyre jobban lekötik a vásárlói-fogyasztói igények, gondok, s ezekért képes elveit, meggyőződését is feladni és ügyesen alkalmazkodni. Régen a falusi ember azért gyűjtött és gürcölt éjt nappallá téve, hogy több földet szerezzen, ma azért termel és dolgozik, hogy többet vásároljon. A szomszédjánál különb házat épít, fényűzőbb márkájú személyautót vesz. Szebb, cifrább s ha lehet, csak „tuzex” ruhában járatja gyermekét. S e termékek megszerzése és használata közben megfeledkezik a szellemi értékek vásárlásáról, fogyasztásáról. Dehát végtére az ember ilyen is, ez is ősi sajátja. Persze, mint már említettem, van emellett előre mutató, a jót meglátó és elfogadó hajlamára is számos jel. Mindezen meditáló szándékkal teszem vizsgálatom tárgyává néhány községünket, elsőként Vajánt. Vaján jelenleg körzeti község, 9 község anyakönyvi hivatala tartozik hozzá. A krónika szerint egy Vaja nevű halász alapította még Árpád korában. Ma a határában épült hőerőmű ad rangot nevének. A felszabadulás előtt itt is hasonlóképpen éltek az emberek, mint az Ung megyei falvakban. Megélhetést kimondottan a mezőgazdaság biztosított számukra, ipar e környéken nem volt. Vaján őslakosságát a múltban osztályszempontból a jó középgazdák, szegényparasztok és napszámosok alkották, az utóbbiak a Bernát-féle birtokon a részaratást vállalták, illetve napszámban dolgoztak. így a viszonylagos jobb mód csak a középgazdák családjainak életét jellemezte, de valami magasabb kulturális igény — egy-kettőt kivéve — e családokban sem alakult ki. A lakáskultúra ezeknél is az akkori szinten mozgott. Egy „első ház” — ahogy itt mondják —, egy „hátsó ház” és egy pitvar alkotta a családi otthont, melynél az istálló, a kamra és a csűr sokkal nagyobb területen feküdt. A néhány tanulni vágyó fiatal csak a polgári iskoláig jutott el. Könyvtár nem volt, az olvasásra egyébként sem jutott idő, hiszen a parasztember még téli időben is hajnaltól késő estig robotolt. S ha mégis TÖRÖK ELEMÉR Változó falvak, változó emberek
