Irodalmi Szemle, 1977
1977/9 - ÉLŐ MÚLT - Kondrót, Vojtech: Az örökifjú Ady
V majáku strážca zažíha knôty, príď drahá, more smutne si nôti, príď drahá, more smutne si nôti. Načúvam piesni smutného mora, v posteli prázdnej zlé sny ma moria, u posteli prázdnej zlé sny ma moria. Tu bola moja, bol som jej plný, dnes šumia vlny, minulosť šumí, dnes šumia vlny, minulosť šumí. A SZERKESZTŐ JEGYZETEI Kondrót esszéjét nyitó versnek — Môj Ady (Az én Adym) — fordítására most nem vállalkozhatunk, az ady-ra végződő soroknak nyilvánvaló tartalmi funkciója is van, s ez a játék a magyarban aligha visszaadható — úgy, hogy a vers tartalma is hű maradjon Kondrótéhoz. Jobb híján a vers prózai fordítását adjuk közre: Megfeketült palánkba bevésett régi vers. Titokzatos, akár az erdélyi várak. Hóförgeteg, virágzó fákra rátörő. A táj, amelyben [lelke] örökifjúként él. Temetők, ezek a téli szőlőskertek. A fasori fa amely mögé elrejtezett mikor a Halálhoz titkos háztűznézőbe járt. A táj, amelyben (lelke] örökifjúként él. Látvány -— kígyók. Jég-oszlopsorok. Egyedül a tengerrel, vize a bölcs és titkait megtartó szembe árad. A táj, amelyben (lelke] örökifjúként él. Megfeketült palánkba stb. Kondrót verse, később íródván Hlbináénál, a cikkben is közölt „krásavíc vnady” rímjátékát folytatja. Az ötletet vette át csupán az elődtől, a vers Kondrót sajátja. A táji képzetek, a pontos, egyenletes forma mind ezt bizonyítja. Hlbina versének „kivonata”: Kínt és árulást rejtegető széplány-testek látom búsan fénylenek az i fölötti pontban. Ugyanúgy mint Ady Endre. Ľudo Ondrejov verse prózában: Szép a halállal barátkozó élet, ez a súlyos és magasba törő metafóra. A csúcsok pőreségében, csöndes álmodás- sal naponta látom őt ablakomból. Halas Ady-fordításának eredetije a Jöjj, Léda, megölellek. (Öled hívó, meleg, puha, Mint a boszorkány-pelyhek Altató, bűnös vánkosa: Jöjj, Léda, megölellek.] A „Divné odísť k moru...” kezdetű fordítás eredetije: Furcsa elmenni Délre és hazajönni télre, furcsa és iszonyatos. Halottak napja van ma: a halottak fogadnak. Furcsa és iszonyatos. Milyen puha és süket ködök tömik az eget! Furcsa és iszonyatos. Tán hogy senkise értse amit a holtak beszélnek ... Furcsa és iszonyatos. Reméljük, az Egyedül a tengerrel fordítását, a vers rimusát a szlovákul kevéssé tudók is élvezik majd. A szlovák nyevben járatos olvasóinkat az eredeti és a fordítás összevetésére biztatjuk. Izgalmas szórakozás.
