Irodalmi Szemle, 1977

1977/9 - ÉLŐ MÚLT - Turczel Lajos: Ady Endre és szlovákiai kapcsolatai

dításában (Krev a zlato, 1935). 1945 és 1971 között szintén két kötet látott napvilágot, az elsőt (Krev a zlato, 1950) František Halas és Vilém Závada, a másikat pedig (Sám s morém, 1966) Kamil Bednár és Ladislav Hradský fordították. Meg kell említeni, hogy a csehszlovák-magyar kulturális együttműködés lelkes harcosa, Anton Straka — Anton Hartl műfordítóval együtt — az 1938—41 közti nehéz években olyan cseh nyelvű modem magyar lírai antológia előkészítésén fáradozott, melynek első kötetét egyedül Ady foglalta volna el 80—100 verssel, második kötetében pedig a XX. századi magyar költészet további jelesei szerepeltek volna néhány csehszlovákiai magyar költővel együtt. 1940 februárjában Straka a prágai Művész Klubban sikeres Ady-estet szervezett, melyen Ady költészetét ő és Hartl méltatták, a kiválasztott 12 verset pedig a Nemzeti Színház művészei adták elő.

Ady szlovákiai (csehszlovákiai) kapcsolatainak áttekintése, felmérése után még egyszer hivatkoznunk kell Fábry Zoltánra, aki a költő hatásának nemcsak lelkes ébresztője és közvetítője, hanem —a szükséghez képest — szigorú számonkérője is volt. Az Ady-lro- dalom szempontjából nagy veszteséget jelent, hogy Fábry már nem érhette meg a születési centennáriumót, mely egyébként egybeesik áz ő nyolcvanadik születési évfordulójával. Fábrynak az Ady-irodalomban való nagy és aktív részesedését'a kettős évforduló alkalmából megjelenő Ady igaza című tanulmány-válogatás demonstrálja. A csehszlovákiai magyar filológiának az Ady-irodalomban való jelenlétét és aktivitását a jövőben is biztosítani kell. Speciális feladatként e téren az Ady-hatás további kutatása és feldolgozása kívánkozik.

Ady Endre szobra Nagyváradon