Irodalmi Szemle, 1977
1977/8 - ÉLŐ MÚLT - Chmel, Rudolf: A fordítás szerepe az ii odaírni kapcsolatokban
antológia anyagát fordították: Adolf Svätopluk Osvald (22), Jozef Skultéty (19), Pavol Országh (7), Ľudovít V. Obrov-Rizner (5), Viliam Pauliny-Tóth (4), Belo Klein-Tes- noskalský (1), Daniel Bachät-Dumný (1), és Kisfaludy Károly egy versének fordítója ismeretlen. 15 Jozef Skultéty nem értett egyet Bújnák Arany-monográfiájával, s e véleményét kifejtve írt az antológia keletkezéséről, amelyet szerinte „bizonyos megfontolással állítottak össze... Osvald néhány magyar költő versét úgy fordította le, hogy a magyar költemények szövegét én prózára lefordítottam s ő ezt a szöveget az én kéziratom alapján az eredeti költeménu formájának meqfelelő verssorokba foqlalta” (Slovenské pohľady 1925, 290.). 16 Vö. Csukás István: Petőfi és a szlovákok (II). In: A Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, Szeged 1966, 35. Csukás István ismerteti; Emil Podhradský szándéka az volt, hogy Petőfi, Arany, Garay jános, Lévay József és mások munkáiból válogatott fordításait olcsó füzetekben adja ki és ingyen osztja szét a szlovák diákok között (a ki nem adott fordítások a budapesti Petőfi Múzeumban találhatók). — Podhradský fordításairól a Literárne listy recenzense (Don Rodrigo írói néven) írja: „Petőfi néhány versének Podhradský-fordítása minden hibája ellenére is szerfelett hasznos szolgálat a szlovákok számára, mert ez a válogatás valóban becsületesen végrehajtott válogatás. A természet szemérmetlensége és vadsága kimaradt belőle, így a könyvet nyugodt lelkiismerettel adhatod a siheder vagy a bakfis kezébe...” (Literárne listy 1893, 90.). 17 Hviezdoslav jellegzetes és reprezentatív fordításainak részletes elemzését e korszak ból lásd Anton Popovié Preklad a výraz (Fordítás és kifejezésmód) című könyvének Významová hodnota rytmických posunov v preklade (A ritmikai eltolódások jelentésben értéke a fordításban) című fejezetében, 167. old. Hviezdoslav később még két Petőfi-verset fordított le 1908-ban Ferenczi Zoltánnak, a budapesti Tudományos Könyvtár igazgatójának kérésére (vö. Sziklay László: Hviezdoslav két ismeretlen Petőfi-fordítása, Világirodalmi Fifyelő 1963, 1. sz., 51). 1S Korešpondencia P. O. Hviezdoslava (P. O. Hviezdoslav levelezése). Bratislava 1962, Stanislav Smatlák összeállítása, 287. old., a levél keletkezése 1911. XII. 3. Skultéty egy napal előbb írta Hviezdoslavnak: „Ez az esetlen vén Gregor mire nem adta a fejét — Petőfit fordítja! Teutánad ez nagy merészség! Hisz ő még Matzenauerrel és Podhradskýval szemben is alulmarad. Krumplit hámozzon, ne lírát pengessen!’’ (286. old.). Podtatranský Petőfi összes műveinek fordítását is tervezte. 19 Vö. Csukás István, id. mű, 55. 20 Andrej Kostolný: O Hviezdoslavovej tvorbe (Hviezdoslav életművéről). Bratislava 1939, 233, 21 Vö. Rákos Péter: Drama o véčném znovuzačínání (Dráma az örök újrakezdésről). Előszó Az ember tragédiájának cseh fordításához, Praha 1960, 9. 22 František Brábek fordításának bibliográfiája 33 címet tartalmaz (16-ot kötetben közöltek, 16-ot folyóiratokban, 1 kéziratban maradt), Mayerhoffernak 59 fordítása jelent meg kötetben (ebből 13 folyóiratokban is), 295 folyóiratokban és 37 kéziratban maradt. Vö. Hana Kindlová: Dva popularizátori maďarské literatúry (A magyar irodalom két népszerűsítője). In. Dejiny a národy (Történelem és nemzetek). Praha 1965, 163. 23 Ezért a tájékoztatásért Káfer Istvánnak mondok köszönetét, aki a magyarra fordított szlovák irodalmi művek bibliográfiáján dolgozik. Magyar nyelvre legtöbbet Kristína Royová Bez Boha na svete (Isten nélküli világ) című könyvét fordították (1907-töl 1947-ig 9 kiadást ért meg)! 2i Az eltolódások bizonyos rendszerre épülő értékelésében Anton Popovič Preklad a výraz (Fordítás és kiefejezésmód) című könyvére támaszkodunk, 31. old.
