Irodalmi Szemle, 1977
1977/1 - NOTESZ - Turczel Lajos: Köszöntő
rűsítése volt, hanem a hiányzó kisebbségi tudományosság előkészítése is. Ha a két világháború közötti kulturális hagyományainkban olyan további példákat keresünk, melyek a Vörösmarty Klub tevékenységére a jövőben is ihletőleg hathatnak, akkor elősorban a Magyar Fiatalok Szövetségének helyi szervezeteit, tagegyesületeit kell megemlítenünk. A Magyar Fiatalok Szövetsége népfrontos jellegű országos szervezet volt és a kommunista párt kezdeményezésére 1936 októberében alakult meg. A veizető Bethlen Oszkár, Ferenc László és Lőrincz Gyula voltak. A Szövetség kebelébe tartozó 30—35 tagegyesületből a legismertebbek a pozsonyi Műhely, a kassai Stúdió, a prágai Petőfi Kör és a ilosonci Tűz voltak. A Szövetségnek és tagegyesületeinek fő célja a fasizmus elleni népi összefogás elősegítése volt. Emellett, illetve eközben széles ismeretterjesztő programot tűztek ki és valósítottak meg. Hogy ennek az ismeretterjesztő programnak a struktúrájával milyen erős hasonlóságokat mutatnak a Vörösmarty Klub célkitűzései, arról az Irodalmi Szemle ez évi októberi számából lehet képet alkotni, ahol Sándor László, a losonci Tűz egykori elnöke részletesen szól szervezetük működéséről és programjáról. Ha a Vörösmarty Klub egy évtizedes útját értékeljük, akkor — a fenti összevetések alapján is — megállapíthatjuk, hogy a Klub tevékenysége méltó kultúránk és népművelésünk haladó hagyományaihoz, és — tegyük hozzá — méltó Sellyének és környékének helyi hagyományaihoz is. A helyi szellemi hagyományok közül elsősorban a rokonszenves parasztíróra, a népi írók itteni társára, Sellyei Józsefre gondolok, aki a huszadik század magyar irodalmában tette a nevét ismertté. Sellye és környéke azonban ismert volt már a régi magyar irodalomban is. Két közeli községnek, Deákinak és Taksonynak a neve az első fennmaradt magyar nyelvű szövegemlékkel, a Halotti Beszéddel van összefüggésben, Sellye, Sempte és Galánta pedig a török hódoltság idején játszottak jelentős szerepet, amikor a magyar irodalomnak egyik fő bázisát — Pozsony és Nagyszombat központokkal — az itteni területek alkották. Semptén Bornemissza Péter, Sellyén pedig Pázmány Péter és a XVI—XVII. századi Veresmarti Mihály tartózkodtak. Az utóbbi — aki nem azonos a Klub névadójával — itt találkozott a tudományos ismeretterjesztés úttörő magyar apostolával, Szenei Molnár Alberttel. Sellye közeli környékéhez: Nemeskosút- hoz és Tornőchoz kapcsolódnak a legjelentősebb kisebbségi politikai hagyományaink. A kosúti véres igazságtalanság ellen a kulturális front emberei közül nemcsak a magyar Fábry Zoltán és Balogh Edgár lépett fel, hanem a szlovák Clemen- tis és Poničan s a cseh Šalda is, és Kosúti felelősségre riasztó nevét ismerte a francia Romain Rolland is. Az igazi nemzetköziség szimbólumának számít Tor- nóc is, ahol 1938-ban a magyar és szlovák dolgozók ezrei együtt tüntettek a német fasizmus által veszélyeztetett Csehszlovák Köztársaság mellett. Ogy látjuk, hogy a Vörösmarty Klub igényes munkájában ezeket a politikai hagyományokat, illetve a belőlük levonható eszmei tanulságokat is szem előtt tartja. Eddigi programja a kultúra olyan népszerűsítését mutatja, amely mentes mindenfajta nacionalizmustól, de mentes a kisebbségi társadalomra szintén veszélyes nemzeti közömbösségtől és nihilizmustól is. A klub által kultivált nemzetköziségre — a helyi szlovák kulturális szervezettel közösen tartott néhány rendezvény mellett — az szolgál legszebb például, ha az eddigi programban többek között olyan előadók váltották egymást, mint például a magyar László Gyula, Bata Imre, Csoóri Sándor, valamint a szlovák Emil Boleslav Lukáč és Vojtech Kondrót. Most, amikor a jubiláló Vörösmarty Klubot szeretettel és nagyrabecsüléssel köszöntöm, azt kívánom, hogy továbbra is ezen az úton: a tartalmilag és eszmeileg igényes szocialista kultúra terjesztésének útján haladjon, és eddigi szép sikereit, párját ritkító rendezvényeit továbbiakkal gyarapítsa. Turczel Lajos
