Irodalmi Szemle, 1977
1977/8 - ÉLŐ MÚLT - Chmel, Rudolf: A fordítás szerepe az ii odaírni kapcsolatokban
slovenského divadla (Fejezetek a szlovák színjátszás történetéből), Bratislava 1967, 331], E fordítások szlovák specifikumát a műszaki és gazdasági szempontok (a nyelv és a különféle műszaki eszközök, mint például a nyelvtan, a szótárak stb. hiányos ismerete), továbbá az a törekvés határozta meg, hogy behozzák a lemaradást. Az ilyen „fordítások” (például csehből, magyarból) jelentősége nem is annyira irodalmi, hanem elsősorban eszmei-társadalmi funkciójuk tölt be domináns szerepet, ami az irodalom számára jobbára külső kapcsolatokat eredményez [vö. Anton Popovič: Preklad a výraz (Fordítás és kifejezésmód), 16.). 7Vö. Anton Popovič: Ruská literatúra na Slovensku v rokoch 1863—1675 (Az orosz irodalom Szlovákiában az 1863—1875-ös években), Bratislava, 1961, 103. 8 Vö. Slovenské pohľady 1907. 253. 9 Az adatokat saját bibliográfiai kutatásaink eredményeiből és a szlovákra fordított magyar irodalmi művek készülő bibliográfiájából, valamint már néhány eddig meg- (Ľudovít Rizner, Michal Fedor) és kéziratos (Michal Potemra) bibliográfiából merítettük. 10 Megemlíthetjük Mészáros Ignác Kartigam című regényét Michal Semian fordításában (németül) 1790-ből. Jozef Miloslav Húrban fél évszázaddal később írta, hogy Semian fordítása a mű „stílusának gördülékenysége és szépsége folytán meghonosodott a szlovák társaságokban”. „Semian stílusa kellemes, könnyed, kerek és szóvirágos'’, állapítja meg Húrban [Slovensko a jeho život literárny (Szlovákia és irodalmi élete)). Slovenské pohľady 1847,' I. rész, 2. kötet, 19. E korszakból származó fordítások közül megemlítjük még Adam Gottfried Uhlich erkölcsbíráló drámáját (1793) Michal Klim- ko fordításában, Kónyi János művének (1785) Nevinná zábavka dvuch Florence a Lion rečených vitezú (Két vitéz, Florence és Lion ártatlan szórakozása) című fordítását (fordította Kubinyi Antal 1806-ban, Michal Eliáš közölt belőle részleteket a Matičné čítanie című folyóiratban, 1970, 23—26, sz.), Jean Francois Marmontel francia felvilá gosult író Amália krásna pastierka (Amália a szép pásztorlány, 1825) című elbeszélésének fordítását ismeretlen szlovák fordítótól Baróczy Sándor magyar fordítása alapján. Haan Lajos a kéziratban fennmaradt Emlékkönyvbe (Pamétnik) bibliai cseh nyelvre lefordította Kölcsey Ferenc Zrínyi dala című költeményét, amely a magyar romantika egyik legjelentősebb alkotása. Mikuláš Dohnány (ugyancsak kéziratban maradt) Kisfaludy Sándor Reggel című versének fordítását ((vö. Listy a denníky M. Dohnányho) (M. Dohnány levelei és naplói)). Matica slovenská 1971, 130. Feltehető, hogy a lőcsei diákok Kisfaludy Károly Szöget szöggel című vígjátékát 1846. 1. 31-én szlovák nyelven (Klinec klincom) adták elő, vö. Dejepis súkromného divadla slovenských ochotníkov v Levoči roku 1845/46 (Lőcsei szlovák műkedvelők magán- színházának története az 1845146-os években/, kézirat a Matica slovenská Irodalmi Levéltárában. 11 Vö. Sziklay László: Poznámky k Csokonaiho popularite v slovenskej literatúre (Megjegyzések Csokonai népszerűségéhez a szlovák irodalomban/. In. Zborník FFUK (a Komenský Egyetem Bölcsészkarának Közlönye), Philologica, Bratislava 1964, 122. U In. 131. 13 Hasonló helyzet alakult ki Arany költeményeinek cseh fordításai körül is még nem régen is, amíg verseiből kisebb válogatás Zvon na pusté (Pusztai harang) címen meg nem jelent, Csehországban is csak folyóiratokban közölték néhány versének fordítását, továbbá kiadták Buda halála című eposzát Vrchlický és Brábek nem éppen sikerült fordításában (Budova smrf, 1897). Arany János verseinek fordításával Bújnák talán azért nem foglalkozott, mert nem vágott bele ellentmondó (Arany—Petőfi) kon cepciójába. Az adott körülmények közepette még ez a tény sem tanúskodik szükségszerűen Arany népszerűtlenségéről, hiszen tudjuk, hogy sokan eredetiben olvasták. Ámde mindez bizonyos aránytalanságokra vall, amelyek e téren léteztek. 14 Érdekesség kedvéért feltüntetjük a szerzőket és zárójelben a lefordított versek számát: Csokonai Vitéz Mihály (1), Kisfaludy Sándor (1), Kis János (1), Kazinczy Ferenc (2), Berzsenyi Dániel (2), Kisfaludy Károly (4), Kölcsey Ferenc (4), Vörösmarty Mihály (3), Czuczor Gergely (4 — Hunyadi című műve Adolf Svätopluk Osvald és Ľudovít Rizner fordításában kétszer szerepel), Bajza József (3), Garay János (3), Eötvös József (2), Petőfi Sándor (7/, Tompa Mihály (2), Arany János (4), Nagy Ignác (1), Vachot Sándor (2), Tárkány Béla (1), Szász Károly (2), Gyulai Pál (3), Tóth Kálmán (2), Lisznyai Kálmán (1), Gáspár Imre (1), ismeretlen (1), népdalok (4). Az