Irodalmi Szemle, 1977
1977/7 - FÓRUM - Tőzsér Árpád: Szimbólum és szimbolizmus
A fiatalokkal (pontosabban Varga Imrével) kapcsolatban először Koncsol László írta le a szimbolizmus kifejezését, így: „Sokkal közelebb áll ez a módszer (Varga versíró módszere, T. Ä.) a szimbolikus, mint a klasszikus művészethez, főleg lényeglátása, a tárgy jelzésszerű kezelése által ... A szimbolizmus az első olyan romantika utáni irányzat, amely elmosta a tárgy körvonalait, a jelenség csak arra volt jó, hogy a mű göttes lényegest, az általánost, a közöst jelölje... »Egy irdatlan jel kőbe öltözötit« - .kezdi Varga a Bércbálványt, ^s már itt világos, hogy a jel, vagyis az eszme a lényeges jelentése a versnek, nem a kép, amelyet a jelentés öltött, s amelyen át csupán megnyilatkozik.” (Varga Imre: Crusoe-szaltók, Madách, 1975, Utószó.) Koncsol tehát leírja a szimbolizmus kifejezést, de szerinte Varga csak annyiban „szimbolista”, amennyiben „lényeglátó” és a tárgyakat „jelzésszerűen kezeli”. írása további részeiből még inkább kiderül, hogy mikor szimbolizmust mond, nem is annyira az irányzathoz kötődésre gondol, hanem Varga költészetének szimbolikus jellegére. Bábi Tibor a már idézett tanulmányában Koncsol gondolatmenetéhez kapcsolódik, mikor Varga Imre verseit elemezve egyrészt helyesel Koncsolnak („Koncsol maga azt állítja, hogy szimbolikus költészetről van szó... Ez helyes megállapítás...”), más részt rá is licitál Koncsolra és megállapítja, hogy a „Bércbálványban jut el (Varga) a szimbolisták misztikus kapcsolataira emlékeztető megfogalmazáshoz: »Egy irdatlan jel / kőbe öltözött«” (uo.). Bábi tehát Vargát — s írásom bevezetőjében Idézett véleménye szerint tkp. az Egyszemű éjszaka c. versantológia egész nemzedékét — a szimbolizmussal hozza közvetlen összefüggésbe. Szimbolikusak tehát fiatal költőink vagy szimbolisták? Vizsgálódásom tárgya legyen ezúttal egyetlen mű: a fiatal költőnemzedék egyik tagjának, Varga Imrének Bércbálvány c. verse. Vállalkozásom így persze a fiatalok egész csoportjának vonatkozásában a legjobb esetben is csak szúrópróba, de mentse eljárásomat, hogy a szimbolizmust lényegében meghatározó metafizikus „korresponden- ciákat” Bábi éppen ezzel a verssel kapcsolatban emlegeti, s ez a vers indította Kon- csolt is a „szimbolista (szimbolikus) Varga” minősítés felé. Remélem, sikerül az egy vers kapcsán is néhány általános érvényű észrevételt tennem. Elemzésem során az alábbi kérdésekre keresek választ: a) Mennyiben „emlékeztet” az Egy irdatlan jel / kőbe öltözött megfogalmazás ,,a szimbolisták misztikus kapcsolataira”? b) Mennyiben kezeli Varga csak „jelzésszerűen” a vers tárgyát, azaz a Bércbálvány vajon puszta önkifejezés, vagy objektív-leíró érvénye is van? c) Milyen irányba vágnak a vers realista — a szimbolizmuson túl mutató — kvalitásai? 2. A vers címe (Bércbálvány) a témát jelzi. Az összetétel jelentéshordó tagja — első látásra azt hihetnénk — a bálvány szó, a bérc ennek csak jelzője. (Ugyanis olyan nagy, szilárd bálványról van szó, mint egy bérc.) A teljes vers jelentésének tanulsága szerint azonban — amint azt látni fogjuk — nem egyszerű jelzős összetételről van sző. A bálvány szó az értelmező szótár szerint több jelentésű. Az etimológiai szótár 1002- től adatolja, s legkorábbi jelentése: nagy kő, kőoszlop, határkő. Ma jelenthet isten szobrot vagy (a pogány népek számára) szobor-istent, lehet kapcsolatos a bálványoz (imád) szóval, jelenthet kapufélfát, s jelentheti a szárazmalom tengelyét, sőt a hajó oldalát védő peremfát is. S meg kell említenünk, hogy a nyugat-szlovákiai magyarság nyelvtudata emlékezik a szó legrégibb jelentésére is, s a bálvány (és szobor] szót ma is nagy, ormótlan kő, esetleg cölöp, oszlop megjelölésére használja. (De magyarázható ez a jelentés a szlovák nyelv hatásával is, amelyben a „balvan” nagy tömeget, otrom ba követ, esetenként hegyet jelent.) Bábi Tibor a verset elemezve a vers tárgyát a „mesterségesen teremtett” s „történelemcsináló” óriásban (bálványban?) jelölte meg. Mi pusztán a cím s a vers utolsó strófájában feltűnő „történelmi” szó alapján nem merészkedhetünk ilyen messzire. Még csak azt sem dönthetjük el: a bálvány szó sok jelentése közül melyiket aktivizálta a költő. Ehhez a teljes vers elemzésére van szükségünk. Az első versszak (az első három sor) a vers leggyengébb része, s mint ilyen, nem
