Irodalmi Szemle, 1977
1977/6 - FIGYELŐ - Lehel Lajos: Egy prózaíró elindult
A brigádvezető értesíti Balogot, hogy meghalt a íelesége. Három nap szabadságot kap, ezalatt otthon mindent elrendezhet. A személyvonattal hosszú az út hazáig. Az utazás leírásával Balázs reális képet fest az ingázó munkások életéről. A regény cselekménye állandóan több idősíkon fut. Egy-egy esemény lélektani reakcióját is azonnal igyekszik bemutatni az író. A vonaton például Balog visszapergeti a feleségével leélt életét. A regény kulcsjelenetei közé tartozik a papnak a temetés celebrálása fejében ígért kosarakhoz való vessző megszerzése. Balog ígérete egy lehetőség: bizonyíthat önmaga és a világ előtt egyaránt, hiszen élete folyamán alig vették emberszámba. A vesszőt hazafelé cipelve a Kraszna parton szerencsétlenségére összetalálkozik cimboráival, akik elveszik tőle a kosárnak valót és összeverik. Balog esendősé- gének, kiszolgáltatottságának bemutatásával a szerző úgy hat az olvasóra, hogy hőse kudarcainak ábrázolása, cselekvésre serkentő reakciókat termel, tettekre serkent. Külön érdemes odafigyelni a kisregény olyan szimbolikus motívumára, mint a temető. Az egyszerű falusi ember számára a temető időnkívüll világ, ahol a múlt összevegyül a jelennel, ahol közvetlenül szembekerül a halállal és egyúttal az élet folytonosságára, valamint földhöz kötöttségére is utal, hiszen ott nyugszanak ősei. Balog Mihály a temetőben lézengve szinte lételméleti kérdésekig jut el. Megpróbál a maga módján választ keresni arra, hogy ml a halál, mi az életünk, cselekedeteink értelme. Életével számot vetve, csak mi olvasók döbbenünk rá igazán, hogy Balog a tragédiáig szinte nem is élt. Csak most, mechanikus cselekvéseinek láncolatából kiszakadva tudott szembenézni önmagával, az életét alapjaiban megrázó esemény mélyebbé, fogékonyabbá tette. ízig-vérig lélektani regény ez a kilencven egynéhány oldalas kis könyv. Tárgyilagos mondataival, minden sallangtól mentes elbeszélő stílusával, sajátos történetet sikerült Balázs Józsefnek kerekítenie, olyan kérdéseket felvetnie, amelyek az olvasót szinte első perctől önvizsgálatra késztetik. Fábián Bálint találkozása istennel a címe az író legutóbb megjelent regényének. Tematikájában és tartalmában ez a mű is szorosan kapcsolódik az előző kettőhöz. Egy szegényparaszt életét járja körül a szerző, bemutatva azt, hogyan teszi az embert morálisan is tönkre a háború. Fábián Bálint kis híján ott maradt egy kézitusa után az isonzói mocsarakban. Szerencséje volt, ő döfte le az olasz katonát, de tekintetétől élete végéig nem tudott szabadulni. Itthon parádés kocsis lesz az uraságnál. A fehérterror idején segíti a kommunistákat. Családi élete felbomlott: míg a fronton volt, felesége a pap szeretője lett. Két fia, amikor tudomást szerez erről, beleszorítja a papot a jeges folyóba. Egyikük nem bírja elviselni tettének morális következményeit, elemészti magát. A gazdag cselekmény itt is a jellemek kibontását segítené elő, de ebben a regényben nem ötvöződik a kettő olyan magas fokon, mint az előzőkben. A meseszövés háttérbe szorítja a lélekrajzot, ami csökkenti a mű értékét, és a kelleténél erősebben érezzük a magyar paraszti élet legnagyobb krónikásának, Móricz Zsig- mondnak a hatását is. A hiányosságok ellenére is a jellemzéseket, lélekrajzot, valamint az atmoszférát teremtő környezetrajzot kell kiemelnünk, ha szerényebben sikerült is, mint ahogy ezt az írótól már megszoktuk, hiszen a felsoroltak teszik művészetét eredetivé és újszerűvé. Balázs józsef élményköre földrajzilag jól körülhatárolható: egy Kraszna parti falu mikrovilága. Műveinek az igazi értéke azonban abból adódik, hogy írásaiban ezt a mikrovilágot, az embertípusokat, a lélekrajzot és környezetrajzot sikerült általánossá emelnie. Balázs művészete kiforrott, letisztult, meglepően egyéni írói világ. Már első kisregénye is új hangot hozott irodalmunkba. A hatvanas évek végén induló írótársaihoz hasonlóan ő is egyéni élményeit foglalja regényeibe, de nem a direkt mozzanatokat: csellengéseit vagy filmgyári kalandjait, mint sok más pályatársa, hanem — és ebből adódik írásművészetének többlete — szűkebb pátriájának általános jellemzőit, emberek, típusok életét. Lehel Lajos
